Naptár

2017 / november <<
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
>>

A hónap műtárgya

2017. augusztus – Avar kori poncolt karperec

Avarok a téglagyárban

(Avar kori poncolt karperec Szekszárd–Csatári téglagyár területéről)

 

Régészeti gyűjtemény, leltári szám: 59.463.2-3

Méret: átmérő: 7,4 cm, huzalvastagság: 0,4 cm

Lelőhely: Szekszárd–Csatári téglagyár

 

Szekszárd belterületén a népvándorlás kori avarok temetője, telepe több helyen is előfordul. Az ipari parkban előkerült, nagy kiterjedésű lelőhely után még utcát is elneveztek róluk. Kevésbé ismert, hogy avar temetők a Csatári-völgyben is találhatóak, többek között a téglagyár területéről is. A múzeumi adattárban több publikálatlan avar kori temető anyagáról is van adat ebből a városrészről (Baktahegy, Czéh-féle szőlő, Iván-völgy I. lh., Istifán-gödrei szőlő, Gyűszű-kút, Gyűszű-völgy, Porkoláb-völgy).

Csalogovics József 1936-ban a téglagyár felett lévő dombon két avar kori sírt tárt fel. Radnóti Aladár 1949-ben leletmentést végzett, később 1954-ben Mészáros Gyula ásatást is folytatott, 14 avar kori temetkezést feltárva. 1960-ban Kolba Judit még 15 sírt tárt fel.

Mészáros Gyula ásatásának a X. sírjából került elő egy poncolt díszítésű karperecpár, amely az augusztusi hónap műtárgya. Ennek a tárgynak a különlegessége abban rejlik, hogy bizonyosan a IX. századra keltezhető.

Négyzetes keresztmetszetű öntött bronz karperecek, poncolásokkal díszítve a késő avar korban voltak divatban. A gátéri avar kori temető 7. sírjából előkerült egy karperecpár, mely „S” alakú hajkarikákkal együtt látott napvilágot. „S” alakú hajkarikák a késő avar kor utolsó fázisában jelentek meg, majd kereszténység elterjedése előtti szláv temetőkben is előfordultak (IX. század második fele, X. század), a legtöbb példányuk viszont a honfoglalás korából és az Árpád-korból ismert. A „S” alakú hajkarika mindenféleképpen felfelé húzza a kronológiában az ilyen leletegyütteseket.

A megyéből több helyről is ismerünk az avar korszakból poncolt díszítésű négyzetes keresztmetszetű bronz karperecet: Cikó 423. sír; Gerjen 59. sír; Regöly 6., 26., 65., 89. sír; Szekszárd–Tószeg-dűlő 1163. sír. Mind késő avar kori leletanyaggal párosul.

Az avar korban a karperecek végei legtöbbször kürtszerűen kiszélesedtek, vagy tompán végződtek. Kevésbé voltak divatban a hegyesedő végű karperecek, de azért akad rá példa (Mártély, Regöly, Győr). A honfoglalás koriak leginkább kör keresztmetszetűek hegyesedő véggel, de néhány esetben négyzetes keresztmetszetű karperecek is előkerültek ebből az időszakból (Nyíregyháza–Felsősima 264. sír és Ibrány–Esbó-halom 25. sír).

A négyzetes keresztmetszetű karperecek a honfoglalás kori anyagban a 950-es, 960-as évektől datálhatóak, tehát jelenleg a kontinuitás nincs meg az avar és a honfoglaló karperecek között, de az időhiátus egyre szűkül. Felvetődik az a kérdés is, hogyha az őseink nem az avaroktól vették át ezt az ékszertípust, hanem hozták magukkal, akkor a korai, IX. század végi, X. század eleji anyagból miért hiányzik.

 

Sírleírás

A X. sz. sír méretei:

Sírmélység: 80 cm.

Sírhossz: 185 cm.

Váz hossza: 158 cm.

„Női sír. A váz hanyatt fekvő, a koponya felöli része bolygatott. Legalábbis erre következtethetünk abból a jelenségből, hogy a koponya nem fekszik a gerinc tengelyében, hanem attól balra 20 cm-re. Azonkívül a koponya arci része roncsolt és hiányos, végül 18 cm-rel magasabban fekszik, mint a váz többi bolygatatlan része, tarkóval felfelé.

A két kar nem fekszik szorosan a törzs mellett, hanem mindkét kar könyökben behajlik, szinte csípőre tett kezekkel fekvő csontváz bontakozik ki előttünk a feltárás során. A kézfejek a combcsontok forgóira borulnak. A lábak szabályosan kinyújtva fekszenek egymás mellett.

Mellékletek:

1./ A bal alsókar középtáján bronz karperec.

2./ A jobb alsókaron, hasonló elhelyezésben, az előbbivel azonos tárgy.

A mellékletek kiemelésekor még az alábbi jelenségeket figyeltem meg velük kapcsolatban, melyeket a tárgyak törékeny, porlékony volta miatt szükségesnek tartottam nyomban rögzíteni.

a./ A karperecek négyzetes bronzhuzalból készültek, nyitottak de végeik egymásra hajlanak. A balkéz perece díszített.

Mindkét karperecet taplószerű, vékony barna réteg vette körül. Ez a foszlányokban megmaradt réteg helyenkint finom, hálószemes /rácsos/ textilminta lenyomatát viseli magán. Lenszövés mintájának látszik…”

 

Szöveg: K. Tóth Gábor

Grafika: Vicze László

Fotó: Retkes Tamás

 

Irodalomjegyzék

  1. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. Szeged 2003. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Monographia Archeologica 1.)

Garam Éva: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Budapest 1995. (Cemeteries of the Avar Period (567–829) in Hungary 3.)

Kada Elek: Gátéri (kun-kisszálási) temető a régibb középkorból. Archaeologiai Értesítő XXV (1905) 360-384.

Kiss Gábor – Somogyi Péter: Tolna megyei avar temetők: Bonyhádvarasd, Cikó, Gerjen, Regöly, Závod, Tolna megyei szórványok. Budapest 1984. (Dissertationes Pannonicae III. 2.)

Langó Péter: Megjegyzések a honfoglalás kori huzal- és sodrott karperecek tipológiájával kapcsolatban (Beiträge zur Tracht Benutzungszeit der Draht, und gedrehten Armringe im Karpatenbecken des 10.–11. Jh.). Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 42 (2001) 33–57.

Mesterházy Károly: Az S végű hajkarika elterjedése a Kárpát-medencében. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 [1965] 95-111.

Olmerova, Helena: Slovanské pohřebište v Raděticích, okr. Přibram (Das slawische Gräberfeld in Radětice bei Přibram) Pamatky archeologické 50 (1959) 227-245.

Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. 1-2. (Régészeti tanulmányok)

 

 

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

Kövess minket"

Facebook Youtube