Naptár

2018 / december <<
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
>>

A hónap műtárgya

2018. december – Perczel Irma emlékalbuma

HÓNAP MŰTÁRGYA

 

  1. december

 

Perczel Irma emlékalbuma

Újkortörténeti gyűjtemény

Leltári szám: 2017. 21. 1.

Hosszúság: 22,5 cm

Szélesség:10 cm

Színes – sárga, rózsaszín, kék, zöld– és fehér lapokból álló emlékkönyv bordó árnyalatú bőrkötéssel, amely dombornyomással és aranyszínnel díszített. A fehér lapok egyikén „Joynson 1860” feliratú vízjel látható. William Joynson egy délkelet londoni papírgyártó cég tulajdonosa volt a korban, ami mutatja, hogy az emlékalbumot Angliában készítették. Gerincén aranybetűkkel „Album” felirat olvasható, a lapszélek is aranyozottak. A lapok között néhány szárított virág, illetve levél található. Az első oldalon levő bejegyzés – „Irma Perczel, with love and best wishes from her affectionete friend. Lilly Mackson (?) Woodlands Jersey May 21. 1861.” – szerint az emlékkönyvet Perczel Irma kapta egy kedves barátnőjétől 1861-ben Jersey szigetén. A következő néhány oldalon a 19. század második felében Európa-szerte is nagy népszerűségnek örvendő, amerikai költő, Henry Wadsworth Longfellow néhány versét olvashatjuk az ajándékozó kézírásával. A vaskos emlékkönyvbe az előbbi költeményektől eltekintve további bejegyzés alig került, a lapok többsége üresen maradt. Egy-egy oldalon szerepel Perczel Sándor és Erzse, Irma testvéreinek neve, illetve apjának, Mórnak az alábbi, német és magyar nyelvű sorai. „Leide, bete, hoffe! Es ist Einer, der Leiden abnimmt, Gebeth erhört. Und Hoffnung krönt.” (Szenvedj, imádkozz, remélj! Ez az, ami a szenvedést csökkenti, az imát meghallgatja, és a reményt megkoronázza.) „Családodnak élly, Tanúld, gyakorold, A szépet, jót, bölcset, Boldog leszel.” A keltezés szerint a bejegyzés 1862 áprilisában született ugyancsak Jersey szigetén. Évtizedekkel később 1937-ben, illetve 1960-ban került még egy-egy megemlékezés az albumba ismeretlen személyek tollából. Az emlékalbum jelentőségét növeli, hogy gyűjteményünkben ez az első olyan tárgy, amely Perczel Mór emigrációban töltött éveihez köthető.

 

Perczel Mór 1844-ben a pozsonyi diéta idején találkozott egy bálon nagybócsai Sárközy József Komárom vármegye másodalispánjának leányával, Juliannával. Az ismeretségből rövid időn belül házasság lett, s a következő évben megszületett a pár első gyermeke, Irma. Az újszülött jó módba, biztonságba érkezett a kömlődi kúriába, és senki nem sejthette, hogy ez helyzet hamarosan gyökeresen megváltozik majd. A történelmi idők 1849 augusztusában szétszakították a családot. Julianna Aradon búcsúzott el menekülni kényszerülő férjétől, majd ezután nem sokkal lányával, Irmával együtt elfogták az osztrákok, és három hónapra mindkettőjüket a pozsonyi várbörtönbe zárták. A fogságból szabadulva 1850 tavaszán engedélyezték a hatóságok, hogy Sárközy Julianna elhagyja az országot. Az akkor már háromgyermekes anya két gyermekével, Irmával és Mórral indult el a hosszú útra, hogy eljusson a kis-ázsiai Kütahyába, ahol férje sok hányattatás után a többi magyar emigránssal 1850 tavasza óta tartózkodott. Perczel Miklós így ír megérkezésükről naplójában „Juliska 5 óra tájban megérkezett. Lóháton jött, két kisgyermeke, Irma és Móric lóra kötött kosarakban jöttek. Keresztül áztak szegények.”

A család másfél évet töltött Kütahyában, a nagyhatalmi egyezkedéseket követően ekkor kaptak engedélyt a szabadságharc vezetői, Kossuth és a Perczel testvérek az ország elhagyására. Perczel Miklós feleségével Amerikába indult, Mór azonban Európában szeretett volna maradni, Londonba készült. Egyelőre azonban nem jutott el odáig, mivel felesége újra várandós volt, nem vállalhatták a hosszú utat. Félévet töltöttek Brussában nehéz körülmények között.

London csalódást jelentett az egyre népesebb családnak. Perczel azt remélte, hogy a szabadulásakor a török kormánytól kapott hat havi illetménye évekig kitart majd. Tévedett. A magas megélhetési költségek miatt a pénz rövid idő alatt elfogyott, alkalmi segélyekre, a londoni magyar emigránsok támogatására szorultak.

A könnyebb megélhetés érdekében 1853-ban Perczel Mór és családja Mészáros Lázár bíztatására Jersey szigetére költözött, ahol akkoriban a magyar emigráció számos prominens alakja időzött. Többek között Teleki László, Beöthy Ödön, Orbán Balázs, de itt élt a francia író, Victor Hugo is, aki III. Napóleon uralma elől keresett menedéket a szigeten. Perczel Mór Grouville közelében bérelt egy házat, amelyhez kis birtok is tartozott. Növényt termesztettek, teheneket tartottak, így legalább az egyre növekvő létszámú család élelmezése biztosítva volt. A jó barát, Rónay Jácint így ír ottani életmódjukról. „Perczel Móricz nagy faczipőkben füvet kaszált és hordott tehenei számára. A szelíd Irma, a Perczel és Sárközy család viruló szép hajadona feji a teheneket: ezután apa és leánya siettek ápolni a gyengélkedő anyát, ringatni, csitítani a család apró reményeit.”   Mindez azt jelentette, hogy a tekintélyes Perczel és Sárközy család lányának, Irmának egyáltalán nem olyan sors jutott, amilyenre születése predesztinálta volna. Mozgalmas társasági élet, báli élmények, ábrándozások helyett korán felnőtté válva a család létfenntartásáért kellett küzdenie. Ne csodálkozzunk hát azon sem, hogy emlékkönyvének lapjai jórészt üresen maradtak.

Szöveg: Gaál Zsuzsanna

Grafika: Vicze László

Fotó: Retkes Tamás

 

Felhasznált irodalom:

Farkas Katalin: Perczel Mór az emigrációban. Hadtörténeti Közlemények 125.(2012) 1.

Kolta László. Perczel Mórné Sárközi Júlia. Honismeret 31. évf. 2. sz. (2003)

 

     

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2018. december – Perczel Irma emlékalbuma

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube