Naptár

2018 / december <<
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
>>

A hónap műtárgya

2018. január – Fényképalbum

 

Fényképalbum

Szekszárd-bátai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat

 

Téglalap alakú, fekvő formátumú, sötétszürke kartonra ragasztott fényképek, világosabb barna színű zsinórral összefűzve. A bevezető szöveg két lapját a Molnár-féle Rt. nyomtatta Szekszárdon, sorozatszám 4178.

A borítón arany, nyomtatott nagybetűs felirat: SZEKSZÁRD-BÁTAI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULAT

Anyaga: karton, papír, fekete-fehér zselatinezüst pozitív képek, sodrott zsinór

Szélesség: 18,6 cm, magasság 12,2 cm, mélység: 1 cm. 26 fényképes, 2 nyomtatott lap.

Irodalmi gyűjtemény, Mészöly Miklós letét 164. sz.

 

A fényképalbum Mészöly Miklós hagyatékával került az irodalmi gyűjteménybe letétként. Az album több példányban készült, egyet a Duna Múzeum is őriz. Mészöly Miklós édesapja, Molnár Sándor a Szekszárd-bátai Ármentesítő Társulatnál 1916-tól mérnök, majd főmérnök volt, az 1920-as évek közepétől igazgató-főmérnök, mely pozíciót 1946-ig töltötte be. Az albumot 1931-ben állították össze. A fényképek egy része minden bizonnyal ebből az alkalomból, megrendelésre készülhetett, amit mutat a beállítás és a fotó minőségének professzionalitása, valószínűleg a Borgula műteremtől rendelték meg a helyszíni fotózást. Több képről tudjuk azonban, hogy korábban készült, illetve feltételezzük, hogy Molnár Sándor saját fotói is helyet kaptak a válogatásban.

.

„A Szekszárd-bátai ármentesítő és belvízszabályozó társulat rövid története.

            A társulat 1869-ben alakult meg, árterülete 40.472 kat. hold. 1869-ig erdőség, nádas és legelőn kívül biztosan megmívelhető szántóföldet nem ismerünk árterünkön.

            A szántók ezideig a környező hegység lankás lejtőin helyezkedtek el, ahol árvizek idején a lábas jószág is biztos szárnyékot talált.

1896-ig csak ármentesítő társulat voltunk, ez időtől kezdve a belvízrendezést is bevettük programunkba s a meglévő két belvízlevezető zsilip helyén szivattyútelepet építettünk.

            A társulat védtöltéseinek hossza 41,5 km, belvízcsatornáké 191 km, míg vadvízárkoké 52 km.

            Szivattyútelepek száma 2, összesen 800 HP-vel és másodpercenkint 9500 liter vízemelő képességgel.

            A hidak, műtárgyak, zsilipek, tiltók, átereszek száma meghaladja a 100-at.

            A központban az igazgató-főmérnökön kívül egy pénztáros-mérnök és egy nyilvántartó van alkalmazva, a külső perifériákon pedig egy vízmester, 2 gépész a szükséges számú fűtő- és segédgépész személyzettel, 5 gátőr és 3 csatornaőr teljesít szolgálatot.

            Hogy a társulat ármentesítési és belvízrendezési munkálatainak haszna és eredménye milyen óriási, ide iktatjuk az árterület művelési ágak szerinti megoszlását az 1869. évi és a mostani 1931. évi állapotnak megfelelően:

 

                                                           1869-ben volt                          1931-ben van

az árterületen:                        az árterületen:

Szántóföld                                                      1,5%                                       80%

Rét                                                                  27%                                        12%

Legelő                                                            25%                                        5%

Erdő                                                               11,5%                                     0,25%

Nádas                                                             11%                                        1,5%

Terméketlen terület                                    24%                                        1,25%

            A megalakulás óta a társulat több mint 4.000.000 pengőt fektetett árvédelmi és belvízrendezési munkálatokba s az árterületen, melynek nagyon gyér számú lakossága a szabályozás előtt pásztorkodással és halászattal foglalkozott, ma 8 virágzó község van 36.933 lakossal s a vidék nagy számú tanyarendszerrel épült be.

Az árterületet vasútvonalak és kövesutak hálózzák be s a sokféle ’tóság’ elnevezés, mely számtalan dűlő nevében még mindig bennfoglaltatik –ma már csak a múlt idők emléke – s helyükön ősi televény földön virágzó mezőgazdasági kultúra fejlődött.

Szekszárd, 1931. évi július hava.

 

Molnár Sándor                                                          Jankó Ágoston

társ. igazgató-főmérnök                                             társ. elnök”

 

Az albumban bemutatják a társulat valamennyi jelentős objektumát Bátától Lankócig, a sort két térkép – az 1818-as Schnéman József-féle, illetve az 1931-es állapotokat rögzítő Sárköz-térkép nyitja. A bátai szivattyútelep két külső felvétele után a gépházban megjelenik a főmérnök, Molnár Sándor is. A bátai zsilip előtt asszonyok mosnak, megismerhetjük a bátai gépészlakást, a vízmesteri lakás előtt a társulat gépkocsija is felbukkan. A IV. számú gátőrház előtt az ott élőket, a III. gátőrháznál a töltés oldalában pihenő munkásokat is megörökítették.

A másik nagyon jelentős vízügyi objektumot, a lankóci (decsi) szivattyútelepet távolabbi és közelebbi képen is láthatjuk. A betonlé bepréselése, a szivattyútelep megerősítését dokumentáló felvétel azonban az album készítése előtt több évvel korábban, 1926-ban készült. Itt is megjelenik a főmérnök, a gépházban Molnár Sándor bricsesznadrágban, világos kalapban pózol a kamera előtt. A Jolán kotróhajó – melyet a főmérnök feleségéről neveztek el – két felvétellel is helyet kapott az albumban. A Lajvér-patakot tisztító kubikosok mellett a főcsatorna egyik hídját, töltésrészleteket és a hullámteret is megismerhetjük.

Mészöly Miklós gyermekkorában sok időt töltött azokon a helyszíneken, melyekről az album is megemlékezik. Élményeit a „Fekete gólya” című ifjúsági regényben örökítette meg, ahol kimondatlanul ugyan, de Bátát és környékét, az ártéri világot választotta regénye helyszínéül.

 

Szöveg: V. Kápolnás Mária

Fotó: Retkes Tamás

Grafika: Vicze László

 

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2018. december – Perczel Irma emlékalbuma

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube