Naptár

2018 / október <<
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
>>

A hónap műtárgya

2018. október – Kürtősvégű ezüst karperec

Hónap műtárgya

  1. október

 

Kürtősvégű ezüst karperec a szekszárdi Bercsényi utcából

 

Dr. Rosner Gyula fel nem dolgozott, kisebb leletmentéseit tartalmazó hagyatékában szerepel néhány, 1975-ben a szekszárdi Bercsényi utcában előkerült avar kori sírok anyaga. A leletek között egy bronzpatinás kürtősvégű karperec és egy másik darab fele szerepelt. Ezen típusú karperecek zöme ezüstből készült, a tisztítás után kiderült, hogy a karperecek anyaga valóban ezüst, csak az ezüsthöz kevert réz miatt kapott zöld patinát. A restaurálás után tetszetőssé vált leletpárt ritkasága okán érdemes bemutatni a Hónap műtárgya sorozatban. A lelőhely ismert volt korábbról, Csalog József 12 sírt tárt fel itt 1933-ban, a kórház déli szélén.

Az első, e tárgytípussal foglalkozó cikk Márkiné Poll Katalintól származik, aki a szentendrei sírokkal együtt előkerült Phokas (602–610) érme alapján keltezte a karpereceket a kora avar korra. Bóna István tisztázta, hogy Phokas pénze a 3. sírhoz tartozott, míg a 2. sírt, melyből a kürtősvégű karperec is előkerült II. Justinus (565-578) pénze datálja. Generációs különbség tehát lehet, de lényegében az ilyen típusú karperecek a 6. század utolsó harmadában, a 7. század elejében jelennek meg.

A korai datálást erősíti a cserkúti leletegyüttes (1. sír), ahol germán fibulák társaságában kerültek elő kürtősvégű karperecek.  Poll szerint ezen a Kárpát-medencei karperecek germán stílusban ugyan, de már az avar uralom alatt készülhettek.

A nemesvarbóki kincslelet kürtősvégű karperecét II. Konstantin 641-668, IV. Konstantin 668-685 érméi keltezik. A stejanovci-i karperecet szintén II. Konstantin pénze datálja. Az avar kori kürtősvégű karperecek nagyjából az 560-as évektől a 680-as évekig voltak divatban jelenlegi tudásunk alapján.

 

A jelenlegi kutatás két típusba sorolja a kürtős végű karpereceket: pécsi, valamint szentendrei típusokra. A poncok formavilága alapján pedig három típust különíthető el:

 

a: Rombikus poncokkal, valamint rovátkákkal ellátott darabok: Ez a típus kevésbé elszórt, leginkább a Pécs környéki lelőhelyeken fordul elő.

b: Rombikus poncokkal és cikkcakk mintákkal ellátott darabok. Ennek a típusnak szintén rombikus poncolt díszek a jellemzői, valamint az, hogy a szájnál bevésett vonaldíszeket úgy alakították, hogy azok háromszögeket formázzanak.

c/1: Rombikus poncokkal és kör alakú poncokkal díszített darabok viszonylag gyengébb minőségű darabok. A rombikus poncdíszek mellé a szájnál bevésett vonalak helyett inkább pontokból alakítottak ki sorokat, esetleg nagyobb kördíszekkel látták el a felületet.

c/2: Az előbbi típusnak megfeleltethető, azonban erről teljesen eltűnnek a rombikus poncok. Ilyen darabok találhatóak Gyenesdiás 123. sír, Biskupin, valamint Bakonycsernye lelőhelyeken.

A Bercsényi utcai karperecpár, a kísérő leletek alapján a kora avar korra keltezhető. A sírból előkerült préselt nagyszíjvég, préselt kisszíjvégek szintén ebben a korszakban voltak használatban. Ennek a leletnek a legjobb párhuzamai a pécsi kör karperecei között keresendőek. A Pécs köztemető 18., és 49. sírjából karperecek előkerült karperecek a legjobb analógiái.

 

Szöveg: K. Tóth Gábor

Fotó: Retkes Tamás

Grafika: Vicze László

 

Régészeti gyűjtemény: leltári szám 2018. 21. 1-2.

Méret: Hossz: 7,6 cm; szélesség: 7,1 cm; kürtő átmérő.: 1,8 cm, huzal vastagsága: 0,3 cm.

Anyaga: ezüst.

Leltári száma: Ltsz.: WMMM 2018.21.1-2.

 

Irodalomjegyzék:

ADAM I. Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa I–II. Hrsg. Szentpéteri, József. Bp. 2002, 346 (VAH 13/1-2.)

Bóna István: A XIX. század nagy avar leletei. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83), 81-137.

Jánossy György: Kürtős végű karperecek az avar korban. 36. o. VIII. tábla. (Szakdolgozat, PTE) http://www.academia.edu/3814487/K%C3%BCrt%C5%91s_v%C3%A9g%C5%B1_karperecek_a_kora_avar_korban (2018.09.30.)

Kiss Attila: A 375 és 1000 közötti kincsleletek, mint a Kárpát-medence kora középkori történeti forrásai. A kincsleletek katalógusa. (Die völkerwanderungszeitlichen und frühmittelalterlichen Schatzfunde im Karpatenbecken. Katalog der Schatzfunde von 375 bis 1000. Zalai Múzeum 9. (1999), 55-76.

Márkiné Poll Katalin: Kürtősvégű karkötők az avarkorból. (Armringe mit trictherende aus der Awarenzeit), ArchÉrt 47. (1934), 56-65.

 

1. Szekszárd avar kori lelőhelyei, piros körrel a Bercsényi utcai temető

 

2. Pécs-köztemető 49. sír karpercpárja. (Forrás: Garam Éva: Funde byzantinischer Herkunft in der Awarenzeit vom Ende des 6. bis zum Ende des 7. Jahrhunderts, Bp., 2001. 293, Taf. XLII)

 

3. Kürtős végű karperecek a Kárpát-medencében. (Forrás: Jánossy György: Kürtős végű karperecek az avar korban. 36. o. VIII. tábla. (Szakdolgozat, PTE) In: http://www.academia.edu/3814487/K%C3%BCrt%C5%91s_v%C3%A9g%C5%B1_karperecek_a_kora_avar_korban (2018.09.30.)

 

4. Szekszárd, Bercsényi utcai karperecpár.

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2018. október – Kürtősvégű ezüst karperec

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube