Naptár

2019 / július <<
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
>>

A hónap műtárgya

2019. május – Wosinsky Mór 1883-as lengyeli ásatásának csomagolópapírjai

Hónap Műtárgya

  1. május

 

Wosinsky Mór 1883-as lengyeli ásatásának csomagolópapírjai

WMMM Újkortörténeti Gyűjtemény, gyarapodási napló száma: 18/2019.

 

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárában 2018 nyarán raktárrendezés során előbukkant három ládára való, régi újságpapírba csomagolt embercsont. Eredetét nem sikerült felkutatni, feltehetően már 1945 előtt a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárában őrizték és onnan örökölte meg az MTM. Makra Szabolcs, az Embertani Tár munkatársa szeptember elején értesített a csomagok előkerüléséről, ugyanis hamar kiderült, hogy a csomagok Wosinsky Mór 1883-as lengyeli ásatásából származnak. A 23 csomag nagy részét kibontották már meghatározás végett, de az utolsó darabok bontásánál magam is részt vettem 2018. szeptember 19-én. A csomagolópapírként szolgáló megmaradt újságokat és a Wosinsky által írt kísérőcetliket intézményünk múzeumtörténeti gyűjteménye megkapta.

 

Wosinsky Mór római katolikus pap műkedvelő és kezdő régészként gróf Apponyi Sándor lengyeli földbirtokos támogatásával a Lengyel községtől északra, ma Mucsi határába eső ún. Töröksáncon végzett feltárásokat 1882–1888 között. Késő neolit telepobjektumokat, két neolit sírcsoportot, valamint középső, késő bronzkori, kora vaskori és római kori leleteket tárt fel, de leírt kelta és népvándorlás kori tárgyakat is. A késő neolit – kora rézkori leleteket feldolgozó Wosinsky-publikációk alapján ez lett a közel 7000 esztendővel ezelőtt a Kárpát-medence nyugati felét uraló Lengyel-kultúra névadó lelőhelye. A sánc fennsíkjának középső és délkeleti részén két sírcsoportban közel 80 sírt (több, mint 100 csontvázat) tárt fel és írt le alaposan Wosinsky. Nyitottságára és érdeklődésére jellemző, hogy több sírt is kiemelt „in situ” és juttatott el Berlinbe, Bécsbe, Budapestre és később a szekszárdi múzeumba. A régészeti elemzés mellett kisebb antropológiai vizsgálatra is sor került (négy koponyát 1890-ben Rudolf Virchow tanulmányozott), de elvégeztek archeozoológiai és archeobotanikai vizsgálatokat is.

 

Az erősen poros csomagok hasonlóan néztek ki: korabeli újságokat használtak fel, kísérőcetlivel látták el őket és zsineggel kötötték össze. Többségük embertani anyagot tartalmazott, de állatcsont és régészeti korú kerámia is keveredett az embercsontok közé. A csomagolást minden bizonnyal Wosinsky saját maga végezte el vagy felügyelte. A cédulákon Wosinsky kézírása olvasható, többségüket sarkaikon piros pecsétviasszal erősítették fel, melyekbe pecsétgyűrűt nyomtak „wm” monogrammal, ami az ásatóra utal. Ma már kideríthetetlen, hogy a megtalált csomagokat egyszerre küldték-e el, vagy több alkalommal, de egy kivételével az újságok 1883. szeptember 30. és november 8-a közötti keltezésűek, csupán egy példány datálódik 1884. május 22-re. A szállítmány címzettjéről sem tudunk semmit, csak gyaníthatjuk, hogy talán Török Aurél (1843–1912) egyetemi tanár, akadémikus, antropológus lehetett.

 

A megmentett újságok a következők. A Magyar Állam című napilap egyházpolitikai újság volt, 1868–1908 között jelent meg. A Magyar Korona 1877–1885 között működő heti-, majd napilap a konzervatív kormánypárti sajtó közé tartozott. A Tolnamegyei Közlöny hetilapként (1873–1918) a megyei közélet iránt érdeklődőket tájékoztatta. Az Egyetértés a függetlenségi párti ellenzék 1874 és 1913 között kiadott napilapja volt. A nagyméretű újságokat Wosinsky támogatójától, gróf Apponyi Sándortól kaphatta, aki ezek szerint lengyeli kastélyába megyei, budapesti, de német és francia napilapokat is járatott.

A csomagokat kísérőcédulák felirata hasonlóképp épülnek fel, pl.: „IV/1883 23/4”. A római négyes talán Wosinsky beszámozott kutatóárkára utal, melyet az ásatás évszáma követ. A következő számok talán a csomagszámot jelölik és az összetartozó leletekre utalnak, melynek feloldását a címzett ismerhette. A cetlik szövege – „Ép csontváza papírba tekerve, a fenéktől fölfelé a második, két újság között fekszik”, vagy „IV/1883 23/5 ép csontváza a láda fenekén. Esetleg a fenekén levő comb között található csontocskák is ide tartoznak” – praktikus információkat tartalmaznak. Két papiroson „Lengyeli lelet” megnevezés olvasható. A csontok közül a koponyáknak külön fontosságot tulajdonított Wosinsky, ugyanis egy agykoponyára és állkapocsra is ráírta tussal a fontos tudnivalókat. Az első csomag szövege alapján talán beazonosítható az egyik csontváz. „Ládában az égetett koponyarészek után következik papírba tekerve az ép csontváza” – írta Wosinsky. Az ásató 1885-ös tanulmányában írta le a 8. számú jelenséget: „egy másik érdekes temetkezési helyre az előbbeniek szomszédságában akadtunk, mely látszatra egymás fölött kétféle temetkezési módról tett tanuságot. Ugyanis a 33 ctméternyi fekete korhany-réteg fenekén négy koponya volt, egyéb csont nélkül, a koponya több részén az égetésnek fekete szenesedési nyoma látszott. Valamivel tovább, 30 ctm.-rel mélyebben, kemény, sötétbarna korhanyrétegben, hamu és széndarabocskákkal egy nagyobb tömeget találtunk, mely égetett koponya-részekből mintha összeforrasztott volna; egyéb testrészekből égetett csontocska nagyon kevés maradt meg…” Az égetési nyomokkal teli jelenség alatt zsugorított temetkezést tártak fel. Feltehetően ezen alsóbb sír csontjai lehetnek a kibontott egyes számú csomagban.

 

A 2018-ban felfedezett csomagok 135 esztendőn keresztül várták feldolgozásukat. A lengyeli lelőhelyről kevés antropológiai anyag maradt meg. Az MTM Embertani Tára leltározott szakanyaga közt jelenleg három lengyeli koponya és egy csontváz található. Az ELTE Török Aurél-gyűjteményében (letétben) van négy koponya és egy hosszúcsont-töredék. Antropológus szakemberek hamarosan ezeket az újonnan felbukkant csontokat is megvizsgálják. Wosinsky lengyeli csomagjai egyfajta időkapszulaként árulkodnak a Tolna megyei régészet korai időszakáról, egyben becses múzeumtörténeti emlékek is, hiszen a lengyeli sánc ásatása hozta meg múzeumalapítónk számára a szakmai nemzetközi elismertséget. A korabeli dokumentálásra, leletanyag-kezelésre is unikális adatokat szolgáltattak a csomagok.

 

Köszönet Makra Szabolcsnak segítségéért.

 

Szöveg: Ódor János Gábor

Fotó: Retkes Tamás

Grafika: Vicze László

 

Felhasznált irodalom:

Makra Szabolcs: Kiásva 1883-ban, megvizsgálva 2018-ban. Magyar Természettudományi Múzeum Blog, 2018. szeptember 20. https://mttmuzeum.blog.hu/2018/09/20/kiasva_1883-ban_megvizsgalva_2018-ban

Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai. Budapest 2007. (Varia Archaeologica Hungarica XXII.)

Wosinsky Mór: Leletek a lengyeli őskori telepről. 1. rész. Archaeologiai Közlemények 14 (1886) 1–50.

Wosinsky Mór: Leletek a lengyeli őskori telepről. 2. rész. Archaeologiai Közlemények 16 (1890) 45–211.

Wosinsky Mór: Tolnavármegye történet az őskortól a honfoglalásig. I–II. Budapest 1896.

Zalai-Gaál István: A praehistoricus korszak rideg köde (Wosinsky Mór neolitkutatásainak mai aktualitásai). In: Wosinsky Mór „… a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós…” 1854–1907 Szerk. Gaál Attila. Szekszárd 2005.

 

Wosinsky Mór fiatalkori képe

 

A lengyeli sánc bejárata (Wosinsky 1896, LIX. tábla alapján)

 

A 2018-ban előbukkant egyik csomag Wosinsky kísérőcetlijével (Makra Szabolcs fotója)

 

Egy másik csomag Lengyelből 1883-ból

 

Az egyik koponyát tartalmazó csomag kibontás után (Makra Szabolcs fotója)

 

Állkapocscsontot tartalmazó lengyeli lelet tussal ráírt azonosítóval

 

A csomagolópapírként felhasznált újságok

 

Kísérőcetli Wosinsky Mór kézírásával

 

A kísérőcetliket rögzítő viaszpecsétek egyike „wm” monogrammal

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

Kövess minket"

Facebook Youtube