Naptár

2021 / július <<
hkscpsv
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
>>

A hónap műtárgya

2021. január – Miklósi. M. Ödön: Mészöly Miklós szüleinek portréi, 1930

Hónap műtárgya

  1. január

Miklósi. M. Ödön: Mészöly Miklós szüleinek portréi, 1930

Papír, pasztell, 45 X 65 cm

Mészöly-letét 2496, 2497

 

Miklósi M. Ödön szekszárdi festőművész rajzolta meg Mészöly Miklós szüleinek, Molnár Sándornak (1881–1947) és Molnár Sándorné Szászy Jolánnak (1898–1983) portréit. (Az író Molnár Miklós néven született, 1947-től használta apai nagyanyja családnevét írói névként.)

Miklósi M. (Mutschenbacher) Ödön (1881−1942) szekszárdi festőművész. Először az Iparművészeti Iskolában tanult másfél évig, majd Vajda Zsigmond festőművésznél képezte magát. 1903-ban iratkozott be az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodába és Rajztanárképezdébe, ahol többek között Zemplényi Tivadar, Tardos Krenner Viktor voltak a tanárai. Tehetsége hamar megmutatkozott, több iskolai díjat és ösztöndíjat is nyert. Másodéves korától állított ki a Műcsarnok tárlatain. 1908-ban fejezte be tanulmányait, utána ismét Szekszárdon élt. 1913–14-ben olaszországi tanulmányutat tett. 1922-ben meghívták Hollandiába, ahol nagy sikert aratott festményeivel. Több jelentős Tolna megyei személyiség reprezentatív portréját készítette el a vármegye és a városháza számára. Ezek közös jellemzője a szokatlanul erőteljes színvilág. Az arcképfestészet realista hagyományát követte a személy ábrázolásában és beállításában, ugyanakkor harsogó színekkel jelenítette meg a környezetet és a hátteret. A város számos lakójáról rajzolt arcképet, tehetős polgárokról és szegény emberekről egyaránt. Ezeket a pasztellrajzokat finom, harmonikus színvilág jellemzi. A modellek személyiségét is érzékletesen bemutató portrék Miklósi emberábrázoló tehetségéről árulkodnak.

Molnár Sándor és felesége portréja 1930-ban készült. A férfi arcképe az aláírás tanúsága szerint augusztusban a Benedek-völgyben, valószínűleg a Molnár-tanyán készült. A rajz kidolgozottsága, finom részletei, arra utalnak, hogy a festő műtermében készítette el a rajz végleges változatát. A sárga felöltős és kalapos férfi portréjának leghatásosabb részlete a férfi kissé melankolikus tekintete. Molnárné Szászy Jolán arcképén is a szem, a tekintet a domináns. A divatos frizurájú, sötét hajú asszony hatalmas kék szemei mosolytalanul, szinte riadtan néznek a szemlélőre. Fedetlen vállát és mellkasát légiesen gomolygó, fehér, áttetsző muszlin borítja. A kendő jobb oldalát két rózsa látható, alóla pedig átsejlik kék ruhájának keskeny sávja.

 

Molnár Sándor, Mészöly édesapja, 1888. április 8-án született, Molnár Sándor madocsai lelkész és Mészöly Hermina gyermekeként. 1906-ban érettségizett a Szekszárdi Állami Főgimnáziumban, 1910-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1910 őszén önkéntesként vonult be a haditengerészethez, 1910–11-ben Pólán kapott tiszti képzést. 1913-ban a Zenta cirkálón zászlósként szolgált. 1914 tavaszán már a Szekszárd-bátai ármentesítő és belvízszabályozó társulat mérnökeként dolgozott. 1914 novemberétől önként vállalta a városi mérnök helyettesítését, közel négy éven át nyújtott segítséget a jéggyár és a villanytelep működtetéséhez. 1919 decemberében választották meg az ármentesítő társulat főmérnökévé, 1920-ban igazgató-főmérnöki kinevezést kapott. Munkáját lelkiismeretesen végezte, szakmai tudása elismertséget szerzett számára. Mint igazgató főmérnöknek egyre több lett a társadalmi kötelezettsége és tisztsége, különböző szervezetek nevezték ki választmányi-, vagy felügyelőbizottsági taggá. 1922-ben a Szekszárdi Református Olvasókör választmányi tagja lett. 1912-től tagja, majd 1924-től több éven át háznagya volt a Szekszárdi Kaszinónak. 1922-ben segítette a Turul Sport Egylet megalakulását, majd 1932-ban az utód szervezet „boxoló” szakosztályának alapító elnöke lett. 1930-tól néhány évig a Szekszárdi Dalárda alelnöke is volt. Az 1938-ban megalakult Légvédelmi Liga tanácstagja és működésének lelkes szervezője volt. Szenvedélyes vadászként a húszas évek közepétől évente vett részt a szekszárdi elit számára rendezett körvadászatokon.

Molnár Sándor 1917 novemberében jegyzete el Szászy Jolánt, Szászy Endre neves szekszárdi ügyvéd és Stepke Mária legidősebb lányát. Jolán 1898. július 20-án született, tanulmányait a szekszárdi Polgári Leányiskolában végezte. Tehetséges zongoristaként többször lépett fel az iskolai ünnepélyeken, az volt a vágya, hogy zongoraművész lesz. Molnár Sándor és Szászy Jolán 1918 júniusában házasodtak össze a szekszárdi református templomban. Első gyermekük, Dénes, 1919-ben, Miklós pedig 1921-ben született. Sándor és Jolán házassága az 1930-as években megromlott. „A fiatalasszony már azokban az években boldogtalan, a repülésből és álomból semmi nem lett; a kiismerhetetlenül hallgatag, kétségbeejtő predesztinációt sugárzó férfi biztos támaszként magasodik mellette, mint a védtelen rejtőzés kálvinizmusa. Hab és jéghegy parabolája.” − írta Mészöly Anyasirató című novellájában.

Szöveg: Lovas Csilla

Fotó: Retkes Tamás

 

 

 

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

Kövess minket"

Facebook Youtube