Calendar

2018 / August <<
MTWTFSS
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
>>

A hónap műtárgya

2018. augusztus – 1942-ben talált kincslelet Tolnáról

  1. augusztus

1942-ben talált kincslelet Tolnáról

 

A Tolnamegyei Újság 1942 július 15-i száma arról számolt be, hogy a tolnai Merk Mihály a Fürdőház utca 6. számú ház udvarán gödröt ásott és bronz kancsót talált, melyben arany fülbevalópár volt. A fülbevalókat rombusz alakú zöld kővel (feltehetően smaragddal) ékítették, valamint darabonként hat-hat db igazgyönggyel. A kőberakás hátoldalára szegfűvirágokat karcoltak be. Az edény talán a találáskor sérült meg, de mindhárom tárgy hiánytalanul jutott be a szekszárdi múzeumba, ahol Csalog József nyilvántartásba vette, majd a lelet szerencsésen túlélte a második világháború viszontagságait is. A találó és a telektulajdonos 1050 pengőt kapott, Csalog első nyilatkozatában 1541-re, Tolna török elfoglalásának idejére keltezte a kincset. Ezt követően a lelet tudományos feldolgozása nem történt meg.

A nyomott félgömbtestű, sematizált állatfejes végű fogantyúval ellátott réz kancsó a török rézedények egyik ritkább típusába tartozik. A kancsó formájának eredetét mutatja egy I. Szülejmán tugrájával (kalligrafikus névjegyével) ellátott ezüst kancsó. Rézből a Balkánon és a hódoltság területén az egész török időszak alatt, a 16. század második felétől kezdve megtalálhatók párhuzamai. A Nemzeti Múzeum gyűjteményében a tolnaihoz hasonló darabok több lelőhelyről ismertek, ezek nagyobb része kiöntővel és fedővel ellátottak. A kancsó fül nélküli legjobb párhuzama Felsőszentivánon (Bács-Kiskun megye), egy 16. századra jól keltezhető tallérlelet részeként bukkant elő.

Arany fülbevalók a 16-17. századból viszonylag kis számban maradtak fenn, elsősorban nemesi gyűjtemények részeként jutottak múzeumokba. A csüngős, akár a sok csüngős szerkezet gyakori az időszakban és a smaragddíszítés is több darabon megtalálható (például a Nemzeti Múzeum Jankovich-gyűjteménye 183. leltári számú példányán). A fülkarika alatti kétgyöngyös díszítés általánosnak mondható a 17. századi darabokon. Ritka viszont az ékkőbetét duplazsanéros rögzítése, ahogy a foglalat hátlapjának karcolásos díszítése is. Növényi ornamentikát karcolt formában többfajta tárgyon is megfigyelhetünk a korszakból. A szegfűs motívum a 16. század utolsó negyedétől tűnik fel közép-európai ötvösműveken, leggyakrabban ezüsttárgyak, például poharak szájpereme alatti véséseken látható. A Tolna, Malom utcai kincslelet egyik ezüstpoharának perem alatt körbefutó bimbózó virágdíszítése jó példa erre. Egyes esetekben a véseteket beágyazott zománc díszítette, a tolnai darabon nincs zománcra utaló nyom. Az ékszerek Közép-Európában, nagy valószínűséggel a Magyar Királyság területén készülhettek. A Tolna, Fürdőház utcai fülbevalók szerkezeti szempontból legjobb párhuzama a dombóvári Gólyavár 2016. évi ásatásán került feltárásra a várárok 17. század végi – 18. század eleji feltöltéséből. A még publikálatlan fülbevaló a tolnaihoz hasonló méretű, hasonló szerkezetű, de kerek formájú foglalatba helyezett kőberakásos, ugyancsak duplazsanéros, és hasonló technikával készítették az igazgyöngy díszű csüngőit (a dombóvári példány kétcsüngős).

A Tolna, Fürdőház utcai edényt párhuzamai inkább a 16. század második felére, a fülbevalókat pedig a 17. század elejére keltezik. A kincset legnagyobb eséllyel a két század fordulóján, a 15 éves háború idején rejtette el egykori tulajdonosa.

A lelet városon belüli elhelyezkedése szintén említésre méltó, hiszen Tolna közép- és török kori városmagjában foglal helyet. A városmag beazonosításához az okleveles adatokon kívül elsősorban 17. század végi térképekre és néhány 19-20. századi leletleíráshoz kell folyamodnunk. A megye névadó településének ispánsági földvárát és főesperesi templomát Szent István emeltette. Az Árpád-korban ezt a két objektumot még egy plébániatemplom egészítette ki. Feltehetően a földvárat a középkor folyamán kőfallal vették körül, amelyet a 14. század elején megostromoltak. Az 1686-ban készített ábrázolás alapján négyzet alaprajzú volt a vár, sarkain, illetve a bejáratoknál félkör alakú bástyákkal megerődítve. A vártól északkeletre egy rövidebb külső várfal szakasz van. A vár északnyugati felében egy nagyobb, kereszthajós, köríves szentélyzáródású, templom alapfalai látszanak. A váron kívül egy-egy kisebb kőépületet, talán templomokat ábrázoltak. A középkori vár legvalószínűbb helye a régészeti leletek szóródása alapján a Selyemgyár északi részén, illetve a Fürdőház utca déli szakaszán keresendő. A plébániatemplomnak, amely a váron belüli építménnyel azonosítható, Szent István volt a védőszentje. Egy török kori leírás szerint toronyórája is volt, amelyet éppen reparáltak. A vártól északnyugatra elhelyezkedő épület lehetett a Szent Bertalannak dedikált kápolna. 1647-ben leírták a kápolnáról, hogy a lutheránus vallás győzelme után a katolikusoknak megengedték, hogy az épület mellé temetkezzenek. 16. századi török leírások Szent Iván (István?) és Boldogasszony templomok birtokairól értekeznek. Ezek egyike lehetett a vártól délnyugatra álló épület, a másik pedig a Duna túloldalán lévő Kis-Tolna településrész kápolnájával azonosítható. A török korban a várat még használták. A belvárosban karavánszeráj, kisebb dzsámi és fürdő is volt. Régészeti szempontból jelentősebb kőépület lehetett még a városháza, a lelkészlak, valamint a 16. század második felében jelentős református középiskola.

A középkorban, sőt a török kor első felében virágzó Tolna fejlődésének a 15 éves háború vetett véget. A katonai felvonulási területté vált várost írott források szerint 1597-ben dúlták fel a hajdúk. Lakosai elmenekültek és csak évekkel később települtek vissza. 1599 nyarán a város közelében zajlott egy kisebb csata, szabad hajdúk sikerrel rajtaütöttek török dereglyéken. Minden háborús krízisben a lakosság menti és elrejti értékeit. Tolnán a 16-17. század fordulóján valóságos kincshorizont mutatkozik. A jelenleg bemutatotton kívül további négy kincslelet is jelzi a pusztulás nyomait: Tolnaszigeten (az egykori Kis-Tolnán) találtak 68 db Rudolf-kori aranydukátot, a Malom utcában egy ezüst- és aranyozott ezüsttárgyakból álló jelentős reneszánsz kincsleletet. A belterületről 1983-ban egy ezüst és aranypénzekből álló lelet ismert, valamint 1902-ből egy újabb, ezüst ékszereket tartalmazó kincslelet. A 15 éves háború lezárultával Tolna a 17. században már csak árnyéka volt egykori önmagának. 1580-ban még több mint négyezren laktak a településen, 1602-re rövid időre elnéptelenedett. Az 1686-os visszafoglalás után készült metszeten az egykori palánkvár belterületén álló plébániatemplomot és kápolnákat, valamint a házak nagy részét tető nélkül, leégve ábrázolták.

 

A Tolna, Fürdőház u. 6. számú ház telkén 1942-ben talált és vásárlás útján múzeumba jutott tárgyak leírása

M1. 942. 1–3. A 2–3 számú fülbevalókat átleltározták az arany leltárkönyvbe 62.7.1. számon

     1. Bronz kancsó

Totyakos félgömbös testű, egyenes nyakú bronz kancsó. Megszélesedő pereme enyhén kihajlik. A nyak indításából kiugró kis borda fut körbe. Jelenlegi magassága 9,2 cm, súlya 278 g. Alja egy 9×7 cm-es felületen hiányzik, egykor körgyűrűn állhatott. Egyik oldalán füllel rendelkezik, mely profilált, a perem felől tulipán formában kiszélesedik. A peremnél szegeccsel erősítették a kancsóhoz. A fül külső felületén középen elhúzódik, melyből felül kis taréj emelkedik ki. Legnagyobb szélessége 11 cm, peremátmérője 7 cm.

     2–3. Arany fülbevalópár

Igazgyöngyökkel és smaragdkövekkel díszített 22 karátos arany fülbevalópár. Súlyuk egyenként 4 g. Az ovális, vékony fülkarikához alul négyzetes, zsanéros elemet illesztettek, két oldalán egy-egy igazgyönggyel A zsanéros elem alatt rombusz alakú foglalatban egy-egy nem teljesen egyforma, más arányú – smaragd (?) – világoszöld színű drágakövet illesztettek. A foglalat hátán bekarcolt keretben kis kompozíció: egy nagyobb és két kisebb búzavirág, valamint köztük egy-egy levél látható. A foglalatok éle szintén díszített, bekarcolt háromszögformában vonalak és pontok figyelhetők meg. A foglalatok aljához újabb négyzetes zsanéros elem kapcsolódik, ennek oldalán egy-egy újabb igazgyöngy ül. A zsanérhoz alul egy aranyhuzalra ráhúzott két darab igazgyöngy csüngő került. Hosszuk 4,5 cm. A foglalatok mérete: 1,2×0,9 cm valamit 1,3×1 cm.

 

Köszönettel tartozom Berta Adriánnak (MTA BTK RI), dr. Gerelyes Ibolyának (MNM), dr. Kiss Erikának (MNM) és Varga Mihálynak (Tolna).

 

Irodalom

Fehér Géza: Vases de cuivre Turcs dans le Musée National Hongrois. In: Folia Archaeologica 14 (1962) 153–167.

Gerelyes Ibolya: Chinese Elements in Provincial Ottoman Goldsmithing. In: Communicationes Archaeologicae Hungariae 2001, 217–226.

Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI–XVII. században. Reprint, Budapest 1986.

  1. Lovag Zsuzsa – T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi kincslelet. In: Folia Archeologica 25 (1974) 219-246.

Szakály Ferenc: A Mohácsi csatától a Szatmári békekötésig 1526–1711. In: Tolna mezőváros monográfiája. Szerk. Glósz József – V. Kápolnás Mária. Tolna 1992, 91-174.

 

Szöveg: Ódor János Gábor

Grafika: Vicze László

Tárgyfotó: Retkes Tamás

 

Tolna, Fürdőház u. 2., kincslelet tárgyai

Tolna, Fürdőház u. 2., kincslelet arany fülbevalópár elölnézete

 

Tolna, Fürdőház u. 2., kincslelet arany fülbevalópár hátulnézete

 

Tolna, Malom utcai ezüst kincslelet ezüst tölcséres pohara, perem alatt bekarcolt virágmintás dísszel

 

A szabad hajdúk rajtaütése Tolna közelében, 1599, metszet

 

Tolna a török alóli felszabadításkor, 1686, metszet

Contact

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Phone/fax: +36 74 316 222

Opening Hours

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Accessibility

Artwork of the Month


2018. augusztus – 1942-ben talált kincslelet Tolnáról

Virtual museum

Collections


Collection

Follow us"

Facebook Youtube