Calendar

2018 / November <<
MTWTFSS
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
>>

A hónap műtárgya

2018. november – Mattioni Eszter polgári leányiskolai csoportképe

Hónap műtárgya 2018. november

Mattioni Eszter polgári leányiskolai csoportképe, 1914

Képzőművészeti gyűjtemény: Gy. n. 32/2018

Karton: 17 x 24 cm; Fotó: 15 x 21,8 cm

A beállított csoportképen műtermi háttér előtt hét, 10-es éveik elején járó lányt látunk jelmezben. Középen a csillogó ruhában és pártában álló alak kezében áttetsző fátylat tart. Mellette két oldalt ketten-ketten állnak, a széleken pedig egy-egy leány ül. Csillogó szálakkal díszített, pliszírozott ruhát viselnek, hajukban szalagokkal díszített fejpánt, ujjaik között szalagokat és fonalat tartanak. Mattioni Eszterre jobbról a második alakban ismerhetünk.

A különleges és rejtélyesnek tetsző kép megfejtéséhez az első támpontot a hátlapra nyomott pecsét szolgáltatta: „özv. Borgula A.-né fényképészeti műterme Szekszárd Borgula F. V. üzletvezető”. Szekszárd ismert és agilis fényképésze Borgula Ede halála után, 1914 januárjában édesanyja vette át a céget, a műtermet pedig a öccse vezette tovább. Testvéréhez hasonlóan jó üzleti érzékkel megáldott Vilmos is nagy hangsúlyt fektetett műterme reklámozására és esetünkben is ügyes fogással csábította a műtermébe az ügyfeleket. A Tolnamegyei Közlöny 1914. március 29-i rövidhírében olvashatjuk: „– A „Napszakok“ a Corzón. A Borgula Ede cég üzletvezetője Borgula F. Vilmos fényképész igazán jeles munkát produkált akkor, mikor a szekszárdi polgári leányiskola növendékei által a „Napszakok“ cimü nagysikerrel elő adott[!] darab összes jeleneteit lefényképezte és a korzói kirakatába kiszínezve, majd minden egyes jelenetét a nagyközönség elé tárta. Örömmel nézzük e jól sikerült képeket, mint amilyen gyönyörrel néztük a szép előadást. S örömmel fognak majdan visszagondolni a múltba a kedves kis szereplők, akik ily emléknek való szép fényképet megszerezne.”

A Kovácsné Nagy Lujza vezette Polgári Leányiskola 1914. február 21-én növendékei számára farsangi mulatsággal egybekötve rendezte meg az előadást a Szekszárd szálló nagytermében. A műsoron allegorikus játékok, dalok és mozgóképek mellett táncdarabok szerepeltek. A helyi sajtó részletesen tudósított a jótékony célú eseményről. Tavasz ébredése. Csengettyűtánc. A nap szakaszai címmel előadott darabok szerzője Tordai Grail Erzsébet, akinek művei korszak kedvelt iskolai színjátékai közé tartoztak. A Tolnamegyei Közlöny kritikusa nem annyira a darabot, mint a színrevitelét dicsérte: „Maga az előadott ,,színjáték“ nem kívánkozik ugyan ki benső tartalmát és irodalmi értékét tekintve az iskola falai közül, a szcenikai rendezés körül azonban a kifejthető fény és látványos csillogás túltengte, a sok sugárral lazán összefűzött s a tagadhatatlanul bájos képsorozatok részére egy nagy színpad is szűknek bizonyult.” A cikkíró dicsérte a díszleteket és a betanítást, de a rosszallóan említette ezek magas költségeit. A műsor olyan sikeres volt, hogy még kétszer ismételték meg: február 22-én és 26-án is zsúfolásig megtelt teremben, és még így sem fért be minden érdeklődő. Az előadás több mint 850 korona bevételt hozott a tanintézmény számára, melyet iskolai és jótékony célra fordítottak.

Mattioni Eszter két részben kapott szerepet a Tavasz ébredése. Csengettyűtánc című balett-jelenetben és az est második részében mint napsugár. A fényképen A nap szakaszai allegorikus játék második betétdarabjának élőképét láthatjuk: a Nap: Székely Irma, a Napsugarak: Nemes Margit, Mattioni Eszti, Wallacher Magdus, Plank Ilona, Gunszt Márta, Fröhlich Mariska. A napot megszemélyesítő diáklányon és Mattioni Eszteren kívül a többieket sajnos nem tudjuk név szerint azonosítani.

A harmadik előadásra a szerző is Szekszárdra utazott és megtekintette a műsort. A végén a nézőközönség lelkes ünneplése mellett babérkoszorút kapott a diáklányoktól. A Tolnavármegye és a Közérdek lelkesen tudósított Tordai Grail Erzsi szekszárdi látogatásáról. Kiemelte, hogy az asszony nemcsak íróként sikeres, de elismert szavalóművész is, aki Petőfi rajongója, és előszeretettel szavalja a költő verseit itthon és külföldön is. Ezért nem mulasztotta el, hogy meglátogassa özv. Török Józsefné Sass Erzsébetet, és meghallgassa a nyolcvanhét éves matróna emlékeit Petőfi Sándorról. A Négyökrös szekér egykor csillagot választó Erzsikéje nem más, mint Mattioni Eszter nagyanyja. A festőművész egyetlen életrajzát taglaló interjújában sem mulasztotta el megemlíteni Sass Erzsike és Petőfi Sándort borjádi kalandját.

Mattioni Eszter iskolai csoportképe 2018 nyarán ajándékozás útján került a múzeum gyűjteményébe, egykori budapesti műtermében hátramaradt nagy mennyiségű irat- és fényképgyűjteménnyel együtt. A gyűjtemény jól egészíti ki MNL Tolna Megyei Levéltárában őrzött agyagot. Ezek együttes feldolgozásával lehetőség nyílik a festőművész részletes életútjának és pályaképének megrajzolására.

A gyűjtemény átadásáért köszönet illeti Darányi Istvánt, Mattioni Eszter egykori munkatársát, a közreműködésért Juhász Bálint művészettörténészt.

 

Szöveg: Lovas Csilla

Grafika: Vicze László

Fotó: Retkes Tamás

 

Irodalom:

Tolnamegyei Közlöny, 1914. márc. 29.; 42 évf. 13. sz. 5. o.

Farsangi mulatság. Tolnamegyei Közlöny,1914. január 25.; 42 évf. 5 sz. 7. o.

Tolnamegyei Közlöny,1914. január 25.; 42 évf. 9 sz. 3. o.

Kovácsné Nagy Lujza: A szekszárdi államilag segélyezett községi polgári leányiskola értesítője XIII. 1914. 8.

Tolnavármegye és a Közérdek 1914. márc. 1.; 25. évf. 18 sz. 5. o.

 

Mattioni Eszter kinagyított képe a csoportképről

 

Török Józsefné Sass Erzsébet, Török József, Ifj. Török József, Mattioni Jánosné Török Erzsébet, 1895 előtt

Contact

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Phone/fax: +36 74 316 222

Opening Hours

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Accessibility

Follow us"

Facebook Youtube