Calendar

2019 / July <<
MTWTFSS
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
>>

A hónap műtárgya

2019. július – Baka István fényképe Solymár Imrének dedikálva, 1966 körül

Hónap Műtárgya

  1. július

 

Baka István fényképe Solymár Imrének dedikálva, 1966 körül

 

Irodalmi Gyűjtemény Gyarapodási napló szám: 2019/1.

Fekete-fehér pozitív 9,5 x 6,4 cm

A hátoldalon autográf tintaírás

 

A fényképen a 16 éves Baka István a fertődi Esterházy kastély díszudvarában a jobb oldali díszkút tányérjában ül. A felvétel feltehetően egy iskolai kiránduláson készült 1965 kora tavaszán, amikor a kút még nem működött. A szoborcsoport témája a görög mitológiából vett jelenet. Baka István feje mögött egy vízi szörny kitátott szája látszik. A hatalmas halra egy férfi bárddal készül lesújtani, balra egy puttó pedig lándzsával döf a szörnyetegbe.  

A kép hátoldalán Baka István kézírásával: „Szelíd öröm motoz fölöttem / S nyitott szemembe költözik, / hal torka tátogat mögöttem / s a vasszigonyt belém döfik. / Solymár Imrének / Baka István

Baka István a fotó egy másik példányát megtartotta, a négysoros verset erre is felírta. (Ezt is a múzeum irodalmi fotógyűjteményben őrizzük.)

2019 áprilisában Kaczián János helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros 36 tételből álló gyűjteménnyel gazdagította Baka István hagyatékát. A Solymár Imrének szóló leveleket, a hozzájuk kapcsolódó verskéziratokat és a dedikált fényképet maga a címzett ajándékozta Kaczián Jánosnak, 1995-ben.

Solymár Imre 1947. szeptember 22-én született Bonyhádon. A középiskolai tanulmányait a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskolában végezte, itt az iskola önképzőkörének vezetője volt. Irodalmi vonzódása és íráskészsége már korán megmutatkozott, ennek kialakulásában fontos szerepe volt az iskola lapjának, a Bonyhádi Közgazdásznak. 1966-ban jeles eredménnyel érettségizett. A Számviteli Főiskola elvégzése után banktisztviselő lett, közben diplomát szerzett a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Dolgozott banktisztviselőként, volt főkönyvelő és közgazdász. 1987-től a Magyar Nemzeti Bank Tolna Megyei Igazgatóságának közgazdásza, majd 1993 júliusától megyei igazgatója volt. A foglalkozásához kapcsolódó szakcikkei mellett a helytörténetírás területén alkotott maradandót. Történeti, néprajzi, irodalomtörténeti, névtani munkásságában közös, hogy szinte valamennyi tanulmányának témája Bonyhád, illetve a Völgység. Munkáinak száma meghaladja a 120-at. A Magyar Történelmi Társulat Tolna megyei csoportjának titkára volt. 1997. július 10-én, Bonyhádon hunyt el.

„Levélbarátságom Baka Pistával a nevezetes 1965-ös esztendő kora tavaszán kezdődött. Előző év szeptemberétől Merő Bélával leveleztem, így szereztek tudomást a garaysok a bonyhádi „Keri” költő-író-tudós önképzőkörös önjelöltjeiről. S ami számunkra egyenesen „szenzációs” volt, ebben a valójában közgazdasági szakközépiskolában – elfogadható rendszerességgel – „igazi” nyomdában készült, terjedelmes folyóirat jelent meg a „Bonyhádi Közgazdász”, melynek számait – saját írásaimmal Merőnek is, Bakának is megküldtem. Akkor még egyikük sem látott nyomdafestéket… Mindnyájan készültünk – valami nagyra, nemesre. Fürkészve kutattuk, mihez van és van-e egyáltalán tehetségünk. e barátságokban – aspirációim mellett- kezdettől fogva felvállaltam a precíz írnok ifjonti szerepét, aki a kéziratokat megőrzi, akitől egy elkallódott vers évtizedekkel később is kérhető, mint ahogy ez történt is.” – írta Solymár Imre visszaemlékezésében.

Baka István, miközben már ígéretet kapott Ilia Mihálytól a Tiszatájban való megjelenésre, 1968 májusában írta Solymár Imrének: ”Nagyon szívesen megjelennék a Közgazdászban. Már csak azért is mert igazi közönségemnek, akiknek érdemes írni, éppen a középiskolás korosztályt tekintem. Azt szeretném esősorban, ha ők szeretnének.”

Baka István első nyomdafestéket látott versei a Tiszatájban jelentek meg 1969 februárjában. Vele szinte egy időben, 1969 márciusában, a Bonyhádi Közgazdászban „érkező” álnéven A szabadság pillanata; Szeretlek már az sem segít; Ág az ághoz és Altató című versei jelentek meg.

Baka István és Solymár Imre „levélbarátsága” a különleges fénykép mellett szerencsésen megőrizte számunkra a kamasz és a pályakezdő költő több mint két tucat kéziratát, verseit és leveleit, melyben az életút egy-egy eseményével párhuzamosan irodalom-felfogásának alakulását is felvillantják.

Szöveg: Lovas Csilla

Fotó: Retkes Tamás

Grafika: Vicze László

Felhasznált irodalom: Baka István diákkora s „legboldogabb” esztendeje, 1965 In: Új Dunatáj 1996/ június 21-31.

 

Contact

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Phone/fax: +36 74 316 222

Privacy Policy[]

Opening Hours

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Accessibility

Follow us"

Facebook Youtube