Calendar

2019 / October <<
MTWTFSS
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
>>

A hónap műtárgya

2019. június – Téglába karcolt malomjáték Bátáról

  1. június

Téglába karcolt malomjáték Bátáról

Leltári szám: Régészeti Gyűjtemény 2019.6.1

Lelőhely: Báta, Klastromvölgy

Méretek: 42x29x7 cm

Állapot: restaurált, kiegészített

Bátán a Klastromhegy északi, a település fölé magasodó mesterséges teraszán állt a források szerint I. László királyunk által Szent Mihály arkangyal tiszteletére alapított bencés apátság, ami a benne őrzött Szent Vér ereklye révén a 15. századra az ország egyik legjelentősebb, uralkodóink által is látogatott búcsújáróhelyévé vált. Innen indult például a mohácsi csatába II. Lajos, aki a halála előtt a bátai apátságban gyónt és áldozott utoljára.  A törökök a mohácsi csatavesztés után, majd 1529-ben is részben felégették, végül 1539-ben olyan mértékű, az ereklye megsemmisülését is okozó pusztulást okoztak az apátság épületeiben, hogy a bencések nem tértek vissza többet. Az évszázadokig üresen álló, a lakosság által építőanyagnak szinte teljesen elbontott romokat a 19. század második felében kezdték el régészetileg kutatni. Rómer Flóris felmérését követően a Wosinsky Mór által is támogatott helyi tanító, Simrák László mellett Csalog József, Sümegi József és Gere László ásatásaiból, adatgyűjtéseiből, alaprajz-rekonstrukciós kísérleteiből ismerjük a 15. századra keltezhető gótikus épületegyüttes kiterjedését.

A valamikori apátság területén álló mai templomot az akkor még 4000 fős település igényeit kiszolgálni akaró és a búcsújáróhely-funkciót is újraéleszteni szándékozó elképzeléseknek megfelelően 1939-ben építették Lechner Lóránd tervei alapján neoromán bazilika stílusban.

Az idén nyolcvan éves Szent Vér kegyhelyet a Pécsi Egyházmegye pályázati forrásból felújíttatja, amelyhez kapcsolódva 2019 elejétől végeznek múzeumunk szakemberei régészeti munkálatokat a területen.

A bemutatásra kerülő kissé töredékes tégla más téglákkal, illetve néhány embercsonttal együtt május folyamán került elő a templom bejárata előtti csapadékvíz csatorna kivitelezése során. Sajnos ezt a részt valamikor már megbolygatták, így régészeti jelenséghez nem köthetően, szórványként kell kezelnünk az innen gyűjtött régészeti korú leleteket. Mivel Csalog József az 1937-es ásatása során a közelben Árpád-kori temetőrészletet tárt fel, így joggal feltételezhetjük, hogy néhány téglakeretes sírt pusztítottak itt el az említett bolygatással.

A kiállított tégla érdekessége a felületébe még kiégetés előtt bekarcolt malomjáték ábra. A malomjátékot már legalább 3500 éve ismeri az emberiség. A későbronzkori Mükénében éppúgy találtak malomjáték-karcolatokat, mint Egyiptomban az Újbirodalom időszakából. Elterjesztésében minden bizonnyal a Római Birodalom játszotta a legjelentősebb szerepet, s ennek következtében a középkorból már Európa szerte találkozhatunk jellegzetes bekarcolt ábrájával: Nagy Károly frank császár márvány trónszékétől kezdve, kolostorok mészkőpadjain át a legszerényebb viskók agyagpadlójáig. Magyarországról is számos ilyen leletet ismerünk a római korszaktól kezdődően, de ezek közül most csak a Tolna megyeiekre hívjuk fel a figyelmet: Dunaföldváron egy avar kori ház padlójába karcolva került elő Miklósity Szőke Mihály 2010-es ásatása során az ismert játékmező, illetve Simontornyán még az 1970-es években Gaál Attila leletmentésekor talált tetőcserepekre karcolt 8-10(!) malomjáték tábla töredéket egy 17. századi szemetesgödörben.

A játék népszerűségének oka minden bizonnyal az egyszerűségében rejlik, szabályai könnyen elsajátíthatók, s nem igényel különösebb felszerelést sem: a táblája szinte bárhova rajzolható, karcolható; a bábúi pedig lehetnek akár sötét és világos színű kavicsok, cserépdarabok, szemtermések.

A tárlóban látható téglára, így a malomjátékunk keltezésére vonatkozóan azt mondhatjuk, hogy míg a tégla mérete tipikusan a római kori falazótéglákkal egyezik meg, addig a minősége, a kivitelezése, a kiégetése messze elmarad azokétól, így inkább Árpád-korinak kell tartanunk.

 

Szöveg: Czövek Attila

Munkatársak: K. Tóth Gábor, dr. Vizi Márta PhD

Restaurálás: Csiszér Antal, Kult Szilárdné, Szebényi Edina

Fotó: Retkes Tamás

Grafika: Vicze László

 

Felhasznált irodalom:

  • A bátai apátság és Krisztus-vére ereklyéje. Szerk.: Csalog József. Szekszárd 1940
  • Németh András: A középkori Tolna megye templomai. Szekszárd 2015
  • Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete. WMMÉ 28 (2006) 141-170.
  • Játékok nagykönyve. Budapest 2013

A simontornyai malomjáték-karcolatos tetőcserepek egyike (Feltáró: Gaál Attila)

A simontornyai malomjáték-karcolatos tetőcserepek egyike (Feltáró: Gaál Attila)

 

13. századi ábrázolás a Libro de los juegos-ból, vagyis a Játékok könyvéből

 

A mai Szent Vér templom

 

Az általunk leginkább ismert „hagyományos”, 9 korongos malomjáték ábrája

 

Edénytöredékre karcolt malomtábla a bronzkori Mükénéből (Mükénéi Régészeti Múzeum gyűjteménye2, Görögország)

Malomjáték variánsok6

Contact

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Phone/fax: +36 74 316 222

Privacy Policy[]

Opening Hours

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Accessibility

Artwork of the Month


2019. október – Képóra

Virtual museum

Collections


Collection

Follow us"

Facebook Youtube