Calendar

2021 / October <<
MTWTFSS
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
>>

A hónap műtárgya

2021. augusztus – Ló alakú síp Decs-Ete mezővárosból

Hónap műtárgya

  1. augusztus – Ló alakú síp Decs-Ete mezővárosból

Játsszunk! – Játszunk!

Ltsz:

E.2005.32.1.

Lelőhely:

A mezőváros keleti felén húzott 1. kutatóárokban lévő 8. számú gödörben tártuk fel a tárgy darabjait 1996 őszén a Dr. Miklós Zsuzsával együtt folytatott kutatásunk során. Az objektum egykor gabonatároló verem lehetett, mielőtt a 16. századra keltezhető kerámiatöredékekkel, állatcsonttal, halcsonttal, halpikkellyel, néhány vastárggyal, egy malomkő töredékkel, közte a törött lovacska darabjaival feltöltötték. (1. kép) A gödör oldala enyhén hasasodik, alja homorú. (2. kép) Alsó részén a betöltés kemény, szürkésbarna volt, e felett laza, erősen hamus. Ebből a rétegből került elő az állatalakú cserépsíp.

Leírás:

Agyagból kézzel készített ló alakú síp. A gödörből töredékeiben került elő. Vörösre égett, csillámmal soványított agyagból készült. A test barnásvörös, a lábak és a síp érdekes módon világosvörös. Hosszú, nyújtott test, rövid, tömzsi lábacskák. Öt darabból ragasztották össze, a ló feje és az egyik lába hiányzik. A nyakon kétoldalt a sörény bekarcolt részletei láthatók, ebből tudjuk, hogy ló alakú síp a töredékekből összeálló tárgy. A farok a síp, a kerek sípban hosszúkás rés látható, a sípszáron kissé ovális, a háton, fej közelében egy másik kisméretű lyuk található. (3. kép)

Méretei:

Hosszúsága: 8,9 cm, magassága elöl: 5,1 cm (a ló feje letörött), magassága a sípnál: 7 cm, láb hossza: 2 cm, törzs átmérője: 3,3 cm. A síp átmérője: 1,5 cm.

 

A játék ősidőktől fogva része volt az emberek életének. Kicsik és nagyok, gyerekek és felnőttek töltötték idejük egy részét játékkal. A játék lehetett pusztán szórakozás, de gyerekek számára egy tanulási folyamat részét is jelentette. Játszhattak eszköz nélkül, (említsük csak meg a fogócskázást vagy a bújócskázást), de minden bizonnyal különböző tárgyakat is használtak játékként. Ma is láthatjuk, ha figyelmesen körülnézünk, hogy gyerekek hogyan foglalják el magukat futkározással, szerepjátékkal. A játéktárgyak is kapcsolódnak a mindennapi környezethez, a felnőttek világához. Lehetnek a felnőttek tárgyainak kicsi változatai, vagy a környezet állatai is különböző formában.

Egy játékkiállítás kapcsán már összefoglalták a középkori írott forrásokban említett játékokat. (Petényi Sándor: Középkori és koraújkori játékok. In. Játszani jó! Budapest, 2004, 55-81.) Az eszköznélküli játékok mellett áttekintették azokat a régészeti leleteket is, amelyek játéktárgyak voltak. A játékok készülhettek szerves anyagból és szervetlenből is. A néprajzi kutatások nyomán ismerünk nádból és fából készült tárgyakat, amelyek közül inkább már csak a 19. század végi, 20. századi tárgyak maradtak ránk. Készültek játéknak tartható tárgyak csontból, mint a társasjátékaink ma is ismert tartozéka, a dobókocka, de készülhettek agyagból is, mint edénykék, vagy táblajátékok táblái, figurái.

A most bemutatása kerülő játék a cserépből készült játékok csoportjába tartozik, azon belül is a hangot adó eszközök csoportjába. A hangot adó cseréptárgy, a síp formáját tekintve sokféle lehet. „Lelke” a síp, általában a cseréptárgy testében levő hangképző hellyel, és egy lyukkal a testen. Formáját tekintve lehet különféle állat: ló, madár.

A Tolna megyei Etén előkerült speciális, töredékes cseréptárgy egy négylábú állat, ló lehetett. A hiányzó fejnél kétoldalt három-három ferde vonal jelzi a ló sörényét. A ló lábai letörtek, úgyszintén a farok helyén lévő síp is. Három, a testhez illeszkedő, viszonylag rövid lábat és a sípot sikerült a gödör betöltésében megtalálnunk. A síp ma is szól.

Jónéhány ló formájú cserépsípot ismerünk magyarországi kutatásokból. Ez nem is meglepő, ha a ló helyét tekintjük a magyar népi kultúrában.

Az 1960-as években Dr. Csanády György bátaszéki orvos szintén Ete mezőváros területén, a felszínen, a szántásban talált egy lovacskát. A sípot Király Péter néprajzkutató ismertette egy tanulmányában. (Király Péter: Magyarországi cserépsípleletek a XV–XVIII. századból. Ethnographia XCVI. 1985, 78, 10. kép) Ez is töredékes állapotban maradt meg. A feje és a sípja is hiányzik, csak egy lába ép. Ez azonban hosszabb, kúposabb, mint a fent leírt lóé. A letört fejnél ferde rovátkák jelzik a sörényt. A háton lévő lyuk bizonyítja, hogy egykor síp lehetett. (4. kép)

Budapesten, a Várkert Bazárnál végzett kutatásnál Dr. Magyar Károly régész is talált egy, az etei lovacskára hasonlító példányt a 2012-2014 között végzett ásatáson az Öntőház udvari lelőhelyen (5. kép). (Magyar Károly Ágyúöntő műhely a palota keleti védművénél: Öntőház udvar. In. Kincsek a város alatt. Újdonságok a múltból. Budapest Régészeti örökségének feltárása. 1867/2005–2015. Időszaki kiállítás a BTM Vármúzeumban. 2017. 04. 12. – 2017. 09. 17. Szerk. Zsidi Paula, Budapest, 2017. 159. 185. Kat. 686.) A vörös agyagból készült lónak itt megvan a feje, hasonló bekarcolás a sörényének a vége a ló testén, mint az etei példánynál. A ló feje nem túl kidolgozott, de a fül a lovakra jellemző, bár egyik letörött. A két mellső lába ép a lovacskának, kicsi kis tömzsi, mint az etei 8. gödörből származó darabnak. Ennek a darabnak a sípja hiányzik. A méreteket a töredékesség miatt nem igazán lehet összevetni, de nagyságrendileg hasonló a két tárgy mérete.

A fenti példányoknál korábbi darabokat is ismerünk, a 14-15. századból, de jóval töredékesebbek, mint a fent említettek. Fehér agyagból készültek, a testüket pedig bepecsételt minta látható. A lovacskák hátán ezeknél a daraboknál azonban még nyerget is láthatunk. (Lásd például Király Péter említett tanulmányát: 1985, 76-77, 6-7-8-9. kép)

Tehát, játsszunk!

 

Vizi Márta

Fotó: Retkes Tamás – WMMM

Tihanyi Bence –BTM

Kádas Tibor – MTA RI

 

Irodalom:

Király Péter: Magyarországi cserépsípleletek a XV–XVIII. századból. Ethnographia XCVI (1985) 72-83.

Magyar Károly: Ágyúöntő műhely a palota keleti védművénél: Öntőház udvar. In. Kincsek a város alatt. Újdonságok a múltból. Budapest Régészeti örökségének feltárása. 1867/2005–2015. Időszaki kiállítás a BTM Vármúzeumban. 2017. 04. 12. – 2017. 09. 17. Szerk. Zsidi Paula, Budapest, 2017.

Vizi Márta: Játékok középkori településeinkről. In. 14. Tamási Kalendárium 2018. 144-145.

 

1. A 8. gödör feltárás után

 

2. A 8. gödör felszín- és metszetrajza (Meridián Mérnöki Kft.)

 

3. Ló alakú síp Decs-Ete, 8. gödör. Ltsz. E.2005.32.1. Fotó: Retkes Tamás

 

3b. Ló alakú síp Decs-Ete, 8. gödör. Ltsz. E.2005.32.1. Fotó: Retkes Tamás

 

4. Ló alakú síp Decs-Ete, a Csanády gyűjteményből – Fotó: Kádas Tibor (MTA RI) – fotó ltsz: MTA RI 164.811

 

5. Ló alakú síp. Budapest. I. ker. Várkert Bazár, Öntőház udvar. Dr. Magyar Károly ásatása (Budapesti Történeti Múzeum) Ltsz. 2013.141.4. Fotó: Tihanyi Bence (BTM)

Contact

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Phone/fax: +36 74 316 222

Privacy Policy[]

Opening Hours

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Accessibility

Follow us"

Facebook Youtube