Az emlékezés színes álmai - Kortárs roma festőművészek kiállítása

A cigány értelmiségi mozgalom születése az 1970-es évek elejére tehető. Az első költők, írók (Bari Károly, Lalatos Menyhért) és az első festők (Balázs János és Péli Tamás) ekkor jelentkeztek. Ők azok, akik először fogalmazzák meg immár belülről és hitelesen azt, milyen is cigánynak lenni, és adnak önbecsülést és hitet, öntudatot és büszkeséget népüknek.

Magyarországon az első ismert festőművész Balázs János volt. 1979-ben megrendzeték az I. magyarországi naiv és autodidakta cigány művészek országos tárlatát, azóta számos kiállításon - így a szekszárdin is - szerepeltek képeikkel Bada Márta, Balogh Balázs András, Dávid Berri, Fenyvesi József, Oláh Jolán, Orsós Teréz, Dilinkó Gábor, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Ferkovics József, Kun Pál, Oláh Mara, Péli Tamás, Szentandrássy István, Kökény Róbert, Milák Brigitta, Pintér Sándor, Rudi Balázs Lajos, Varga László és Váradi Gábor. A képek nagyobb része a Néprajzi Múzeum valamint a Magyar Művelődési Intézet tulajdonában van, de számos mű különböző hazai közgyűjtemények birtokában található.

A művészek munkássága valójában egy dologban közös: az erősen tematizált többségi, vagyis nem cigány képzőművészet hol romantikus, hol egzotikus, hol pedig idealizált szegényábrázolásával szemben belülről fogalmaznak meg - egymástól eltérő módon, de egyaránt - hiteles képet és életérzést.