Naptár

2022 / július <<
hkscpsv
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
>>

A hónap műtárgya

2012. november – Bronz övlánc szarvasfejes övkapoccsal

Megnevezés: Bronz övlánc szarvasfejes akasztóhoroggal.
Lelőhely: Az előkerülés helye, ideje és módja ismeretlen, az ajándékozó a pécsi vásáron kapta ráadásként.
Megszerzés módja: ajándék, 2012.
Állapota: sérült, hiányos

Leírása:
Az állatfejben végződő övkapcson rövid, gombos végű agancs, amely alatt két pontkörből kialakított szem és rövid, turcsi orr látható. A hosszú nyakat a szügy vonalában és kétoldalt nagyon apró poncolással, illetve öt-öt pontkörrel díszítették. A fej megfogalmazása – különösen az agancs és a szügy kiemelése – szarvasra utal. Az övkapocs előlapját egy kerek, az állat testéből kiemelkedő, 2,1 cm átmérőjű korong uralja, amelyen négy, kereszt alakban hegyével egymás felé fordított, az oxidtól részben zöldre színeződött piros vérzománccal kiöltött háromszög van. Az áll alatti részen kikopott bemélyedés megegyezik a kerek lánctagok alakjával. A kapcsolótag kerek végét és a megmaradt három, 3 cm átmérőjű kerek lánctagot két sorban duplázott, apró (0,8 cm), kerek szemekből fűzött lánc köti össze.

Anyaga: bronz, viaszveszejtéses öntvény
Méretek:
Kapcsolótag hossza: 11 cm, szélessége: 3 cm
Övrészlet hossza: 28 cm
Anyaga: bronz öntvény (övkapocs, lánctagok) és bronzszálból hajlított láncszemek valamint vérzománc

novemberi_1_800

A ruházatot kiegészítő övekhez tartozó csont akasztóhorgokat a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkor óta használtak. A bronz elterjedésével praktikusan egyre gyakoribbá vált a fém övkapcsok használata. Ezeknél a csont-, illetve bronz kapcsok még csak kiegészítői voltak a szövetből, bőrből készült öveknek. A legszebb darabokat talán a kaukázusi Kobáni kultúra bronzművesei készítették mintegy háromezer évvel ezelőtt. Az ókori Keleten a Kr. e. 8. századi domborműveken már gyakoriak voltak a széles lemezből készített, gazdagon díszített, teljes egészében bronzból vagy ezüstből készült övek is. Az ábrázolásokon jól követhető, hogy mindig meghatározott haj- és ruhaviselethez kötődtek: a társadalomban kitüntetett szerepű személyek megkülönböztetésére szolgáltak. A fémövek használata a későbbiekben keleten főként a szkítáknál, nyugaton a keltáknál vált általánossá.
Megyénkből már korábban is kerültek elő a Kr. e. III-II. században készült övláncok, amelyek egyike az állandó kiállításon látható darab. A megye területéről előkerült, de talán leghíresebb, szinte már barokkosan túldíszített bölcskei bronzövet a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A múzeumbarát által gyűjteményünknek ajándékozott, most bemutatott darab különlegessége a kora vaskorban gyakran használt duplán fűzött láncszemek, pontkörös díszítés mellett az inkább a keleti övkapcsokra jellemző realisztikus szarvasábrázolás és a kelta művészetben közkedvelt vérzománc együttes használata. Ez egyben behatárolja a leletnek az eddig ismerteknél korábbi, a korai kelta időszakra való keltezését is. Ismételten arra a kutatók által jól ismert jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy a La Tène kultúrában általánosan megfigyelhető orientalizáló stílus mellett a Kr. e. 5. századtól kimutatható az illyr-pannon őslakosság fokozott hatása a kelta művészetben.
Fotó és szöveg: Szabó Géza
Restaurátor. Bucsányi Kálmán
Grafika: Frankné Sági Apollónia

november001_700

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

Kövess minket"

Facebook Youtube