Naptár

2022 / június <<
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
>>

A hónap műtárgya

2012. október – Garay János: Szegszárdi borének

Garay János: Szegszárdi borének (Szegszárdi bordal) kézirata, 1846

Irodalmi Kéziratgyűjtemény Ltsz.: 1995.1.16.

Garay János napjainkra szinte „egy könyves” szerzővé vált Háry János megalkotójaként. A maga korában azonban ünnepelték verseit, balladáit, történeti elbeszélő költeményeit, ismerték prózai írásait és újságírói tevékenységét.
Garay János 1812. október 10-én született Szekszárdon. Apja id. Garay János kereskedő, anyja Walter Zsuzsanna. 1829-től, pesti egyetemei éveitől kezdve Garay ritkán utazott Szekszárdra, élete eseményeiről főként levelekben számolt be szüleinek és testvéreinek. Az 1830-as évek végén, amikor már családos ember volt, néha szülei és testvérei látogatták meg Pesten.
Több évi halogatás után, 1846. szeptember végén, feleségével és gyermekeivel érkezett szülővárosába. A szekszárdiak üdvözlőbeszéddel és éji zenével köszöntötték a jeles vendéget. A polgári lövésztársaság pedig dísztagjai sorába választotta.
Részt vett ifjúkori barátja, Mehrwerth Ignác szüretén is, ahova szedőként, ama híres Háry János is hivatalos volt, akiről a költő – barátja elbeszélése nyomán – 1843-ban az obsitost, a hetvenkedő katona magyar alakváltozatát mintázta.
A vidám szüreti napokat idézi még a Szegszárdi bordal, benne Garay először nevezte a szekszárdi vörösbort bikavérnek. A vers a Pesti Divatlap 1846-os évfolyamában, majd Garay János újabb versei 1843-1847 című kötetében jelent meg. Thern Károly (1817-1886) írt hozzá zenét, napjainkban pedig a Holló együttes és Mikola Péter zenésítette meg.
Garay János kéziratait, dokumentumait, könyvtárát, családi festményeit és személyes tárgyait lánya, Garay Gizella hagyta 1917-ben a Tolna Vármegyei Múzeumra, ebből az anyagból jött létre 1920-ban az első irodalmi kiállítás a szekszárdi múzeumban.

Szegszárdi bordal
Már ha aztán bor: legyen bor,
Hegyi bor, ne szilvalé!
Még a vízből is csak az a jó,
Mely hegyekből zúg elé!
A lapályra béka menjen,
Igya meg a bűzös tavát;
Hegyre hág fel a szegszárdi,
Onnan hozza tűzborát.

Mint a legszebb kék leányszem,
Mint a nyájas, őszi ég,
A szegszárdi szőlőfürtnek
Szeme olyan tiszta kék;
S hogyha már szőlőkorában
Ily varázsjátékot űz:
Hogy ne volna hát borában
Hogy ne volna égi tűz!

Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tőke, melyen termett,
Nemde oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszinét?

Ha sürűn tölt a szegszárdi,
Hát ne bánja senki se!
Mert hazája színeivel
Honszerelmét szíjja be!
Ha szegszárdi borral élne
Minden ember, mint te s én;
Nem rágódnék annyi hernyó
Nemzetünk szent törzsökén.

Már apáink ős korában
Hét országra szólt e bor:
Mert különben hegytövén nem
Épült volna kolostor…
Béla a dicső király is
Itt szűrt legjobb borokat,
Kit ma még minden tavasszal
Minden tőke megsirat.

Béla király idejében
Még magyar volt a magyar;
Most ezerfelé szakadva,
Tudja isten mit akar!
Még a bort sem issza most úgy,
Mint az ősök idején;
Sört iszik vagy kávélével
Töltözik most ifjú, vén.

De borunkhoz hűk vagyunk mi,
S hűk legyünk szegszárdiak!
Míg fölöttünk e mosolygó
Sorhegyek virítanak,
Melyeket ha csúcsra szednénk,
Égig érne Bartinánk
S mi az égi csillagokkal
Poharat koccintanánk.

Ide hát, te bazsarózsa!
Poharunkba, bikavér!
Hadd igyuk az áldomást meg,
Legelőbb is magadér!
Jó barátért másod ízben,
Szép leányért azután, –
Ki e háromért nem érez,
Kutyafejű, vad pogány!

S most le, társak, a kalappal,
Végre hagytuk a javát:
Isten éltesse hazánkat
A dicső magyar hazát,
Melybe min gyűrűbe minden
Hazafit befoglalunk,
Folyjon érte, hogy ha vér kell!
Mint foly érte itt borunk.

Folyjon a bor, folyjon a vér,
Hol dicsőség folynia!
Volt, van és leszen Szegszárdnak
Még elég hazafia!
Volt, van és leszen Szegszárdnak
Míg le nem dől Bartina,
Mellyel honját felköszöntse,
Egy pohárka jó bora.

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2022. június – 19. századi párbajpisztolypár

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube