Naptár

2022 / január <<
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
>>

A hónap műtárgya

2012. szeptember – Jákob létrája

“Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé
az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon.”
(Mózes I. Könyve 28, 11-12)

Ismeretlen 18. századi festő: Jákob létrája
Olaj, vászon 136 x 190 cm
Leltárszám: 1984.17.

Restaurálta: Nemes Tamás, 2006-2008

A festmény az 1940-es évek végén a Perczel családtól került a múzeumba. A kép méreténél és témájánál fogva is kuriózumnak számít a képzőművészeti gyűjteményben, bár a mű értékét és minőségét hosszú ideig elrejtették az átfestések, illetve egy erősen szennyezett, sárgás, megsötétedett lakkréteg. A műalkotás valódi értékei csak a restaurálást követően váltak láthatóvá. A festmény tisztítása során ugyanis előre nem látható átfestések kerültek a felszínre. Nem egyszerűen a korábbi restaurálások nyomai, hanem a későbbi korok közízlésének megfelelő áthangolások, átköltések, melyek megváltoztatatták a kép jórészének eredetiségét. A szakmai konzultáció az eredeti állapot visszaállítása mellett döntött, mivel az eredeti munka kvalitásai lényegesen jobbak, a későbbi átfestések színvonalánál. A restaurálásnak köszönhetően a korábbi sötét tónusú, nehézkes kép helyett egy színpompás, részletgazdag festmény tárul elénk.
A festmény legjobban sikerült része Jákob alvó alakja és a háttérben lévő fa. Az angyalok megformálása, a többféle mozdulat és testtartás beállítása, valamint a fejek kidolgozása már nehezebb feladatnak bizonyult a művész számára, de a finom kézmozdulatok és játékosan lobogó leplek igényes mester kezemunkáját dicsérik.

Jákob története

Jákob nagyatyja, Ábrahám és apja, Izsák után a harmadik Ószövetségi pátriárka. Édesanyja, Rebekka hosszú meddőség után ikreket szülve hozta a világra. Testvére, Ézsau jött elsőként a világra, aki azonban egy alkalommal éhesen jőve haza a mezőről az éppen ételt készítő öccsének, Jákobnak egy tál ételért eladta első szülöttségi jogát. Később Jákob anyja segítségével cselt vetve, megszerezte az elsőszülöttnek járó apai áldást is. Ezsau haragja elől Jákob anyai nagybátyjához, Lábánhoz menekült Mezopotámiába.
Útközben egyszer álmában egy égig érő lajtorját látott, melyen az angyalok föl és alá jártak, majd az Úr hangját hallotta, aki azt ígérte neki, hogy megsokasítja utódait.
Jákob tizennégy évi hűséges szolgálat után nőül nyerte Lábán két leányát, Leát és Ráhelt. Ezután még hat évig maradt nagybátyjánál és igen meggazdagodott, majd családjával és nagyszámú barmaival visszatért Kánaánba. Mielőtt viszontlátta Ézsaut és kibékült vele álmában, megjelent neki Isten angyala, akivel hajnalig birkózott. Jákob megragadta ellenfelét: „Nem engedlek el, amíg meg nem áldasz”, végül kivívta Isten áldását: „Ezentúl ne Jákobnak hívjanak, hanem Izraelnek, mert Istennel szemben erősnek bizonyultál”. Jákobnak tizenkét fia volt. Ezektől származott az izraeliták 12 törzse. Élete végén minden fiának és utódainak sorsát, különösen a Messiásnak Júda törzséből leendő származását, megjövendölte. 147 éves korában halt meg.

A Jákob ábrázolások hagyománya

A Jákob lajtorjája jelenet legrégibb ábrázolásai a dura-europoszi zsinagógában és a katakomba-festészetben maradtak ránk. (1. kép) A miniatúra festészet példáin az alvó Jákob mellett angyalok járnak föl és alá az égig érő létrán. A létra az Atyaistenhez vezet, aki az égből megáldja Jákobot. A reneszánsz művészetben jellemzően az alvó alak mögött vagy fölött felhőkkel körülvett lépcsőn járnak-kelnek az angyalok, mint például Raffaello (2. kép) és Vasari freskóin. A barokkban a téma megjelenítése átalakul: tájképi háttér veszi körül, melynek általában hangsúlyos eleme egy vastag törzsű fa, ami előtt egy sziklának dőlve fekszik Jákob, aki pásztoröltözetet és kalapot visel. Ismerünk olyan ábrázolást is, amely az eget a földdel összekötő fényözönnel utal a létrára, nem tárgyszerűen jeleníti meg az álmot. (3. kép) A modern művészek közül Marc Chagall kedvelt és többször megfestett témája Jákob. A 20. századi magyar festészetben kiemelkedő példa Patay László a ráckevei Keresztelő Szent János templom mennyezetén megfestett seccoja, de Ámos Imre és El Kazovszkij is választotta témául Jákob álmát.

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2022. január – Gereben Decsről

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube