Naptár

2022 / június <<
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
>>

A hónap műtárgya

2014. május – Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes diszítésü agyagművessége

Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes diszítésü agyagművessége (szerző által dedikált példány)

WMMM Könyvtári Gyűjtemény

Ltsz.: K-13/4383, raktári jelzet: 930 W96

 

WOSINSKY Mór (1854-1907)
Az őskor mészbetétes diszítésü agyagművessége. Székfoglaló értekezés Wosinsky Mór l. tagtól. Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia II. oszt. 1903. deczember 7-én tartott ülésén  

 

A mű adatai

Kiadás helye, ideje: Budapest, 1904

Kiadó, nyomda: Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum rt. könyvnyomdája

Mérete: 16×23 cm Oldalak száma: 166 p., CL tábla

Típus: nyomtatott könyvlapok, a címlapon Wosinsky Mór kézírásával, a borító belső oldalán Einczinger Szabolcs Ferenc ex librisével, Buzárovits Gusztáv esztergomi könyvkötő vászon-újrakötésével

 

A mű tartalmi leírása

Intézményünk első igazgatója és névadója, a Tolna megye több településén is szolgáló apátplébános, Wosinsky Mór egyházi és irodalmi tevékenysége mellett az 1880-as években, Lengyel plébánosaként kezdett el régészeti kutatással is foglalkozni. Ekkor fedezte fel a hétezer éves neolit kori Lengyel-kultúra első maradványait. 1902-ben Wosinsky több külföldi akadémiai tagságot követően a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, székfoglalóját 1903. december 7-én tartotta „Az őskor mészbetétes diszítésü agyagművessége” címmel.E monografikus elemzésben az író ezen jellegzetes fazekasmunkák bemutatására és rendszerezésére vállalkozott.

A kötet a bevezetésen kívül három nagyobb tartalmi egységre, illetve képmellékletre tagolható. A bevezetésben Wosinsky egy általános képet ad az ősi agyagművesség és a mészbetétes díszítés technikájáról, a kőkori edények osztályozási rendszeréről. A mészbetétes díszítés lényege, hogy a még égetetlen edény puha felületére karcolt motívumokat kiégetés után fehér mésszel töltötték ki. Így az alap fekete, vagy ritkábban vörös alapszínéből az agyagba vájt minták szembetűnőbbek lettek. Külön foglalkozik a mészbetétes edények rendeltetésével, miszerint ezek az edények valószínűleg nem mindennapi közhasználatra készültek, hanem a halottak földi maradványainak megőrzésére.

A mű első nagy része a Magyarországon gyűjtött leletek összehasonlításával meghatározza a technika különböző korszakait és térbeli elterjedésének irányát. A második nagy rész a külföldi mészbetétes díszítésű agyagművességet, a további európai lelőhelyeken feltárt edényeket mutatja be. Az utolsó fejezet a végkövetkeztetéseken kívül számos fontos kérdést vet fel, többek között, hogy közös eredetre vezethető-e vissza e mészbetétes díszítésű technika, mely módjai és irányai vannak e díszítés elterjedésének, illetve, hogy mi okozhatta a mészbetétes díszítés megszűnését. A kiadványhoz tartozó bőséges táblamelléklet (150 db) a korban ismert összes mészbetétes kerámiát bemutatja rajzok és fotók segítségével.

 

Könyvészeti érdekességek

A kötet két okból is érdekes, két Tolna megyei kötődés is figyelemre méltóvá teszi. Az egyik a borító belső oldalán található ex libris, melyen Einczinger Szabolcs Ferenc neve olvasható, jelezvén, hogy a kötet az ő hagyatékából származik. Valószínűleg ő kötette be újra a könyvet Buzárovits Gusztáv esztergomi könyvnyomdájában (kötet hátlapján található a pecsétnyom). Az ex libris képén egy meztelen fiú fekszik a földön és egy korsóból iszik. A korsón három sötét színű címer található. A fiú mögött áll egy másik fiú köpenyben, kezében ecset és festékkeverő tábla. Einczinger Ferenc (1879-1950) az Esztergomi Takarékpénztár főtisztviselője, festőművész, grafikus, író, a helyi kulturális élet meghatározó egyénisége, Babits Mihály esztergomi barátja és segítője volt. Einczinger komoly társasági életet szervezett a költő és felesége köré, akiket így vitt be az esztergomi értelmiségi körökbe. Az esztergomi Babits-villa berendezésében és díszítésében is a festő-jóbarát segített nekik, a szobák freskóit is ő készítette. Külön érdekesség, hogy a Babits-házaspár többször vendégeskedett szüretkor Einczingerék présházában, ahol az ottani autogramfal adta az ötletet, hogy a saját házukban járó vendégektől aláírást kérjenek emlékbe házuk falára.

A könyv másik érdekessége a szerző saját kezű dedikációja gróf Zichy Jenőnek: „Nagyméltóságu gróf Zichy Jenő urnak egykori lelkes vezérének hálás utitársa Wosinsky Mór”. 1895 áprilisától Wosinsky Mór is részt vett a gróf Zichy Jenő (politikus, Ázsia-kutató, az MTA tiszteletbeli tagja) szervezésében és vezetésében útjára indult ázsiai expedíción, melynek céljai a magyarok eredetének kutatása és régészeti feltárások voltak. Az expedícióról rendszeresen tudósítottak, eredetileg Wosinskyt régész-fotográfusként alkalmazták volna, de végül az ásatásokra nem kaptak engedélyt, így ő csak a fotográfusi munkát végezte. Ennek ellenére a későbbi régészeti kutatásaiban rendkívül hasznosak voltak az ott tapasztaltak. A Közép-Ázsiában végzett úton készült fényképek egy sorozatát intézményünk őrzi.

 

Szöveg: Hucker Veronika

Grafika: Frankné Sági Apollónia

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2022. augusztus – Latin–német szótár 1704-ből

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube