Naptár

2022 / június <<
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
>>

A hónap műtárgya

2014. november – Bezerédj Amália portréja

Hónap műtárgya

2014. november

Ismeretlen festő: Bezerédj Amália portréja

Képzőművészeti gyűjtemény

Leltári szám: 2012.209.1.

Vászon, olaj 65 x 50 cm, jelzés nélkül Restaurálatlan.

Bezerédj Amália költő, a reformkor pedagógiai írója, az első magyar gyermekkönyv szerzője (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) Bezerédj Amáliáról három arcképet ismerünk. Jól ismert az 1838-ban készült litográfia, melyen Amália három-négyéves kislányával, Flórikával látható. A Bezerédj-család portrégalériájába tartozik az a festmény, mely a törékeny, fátyolos tekintetű fiatalasszonyt ábrázolja, és férje, Bezerédj István arcképének párjaként készült. A képek a házaspár kora és viselete alapján az 1830-as évek legelejét, Bezerédj István országgyűlési képviselői működésének kezdetét idézik, a címeres nevek ráfestése feltehetően későbbi. A hónap műtárgyának választott portré szintén ismeretlen festő alkotása. Amália szembenéző portréján szomorkás tekintetű bájos, finom vonásokkal ábrázolt arca körül haja csigákba rendezett. Nagy csipkeszegélyű pelerin takarja buggyos ujjú ruháját. A nagy gallér előtt rózsaszínű nagy masni. A háttérben távoli hegyvonulat látható, felette rózsaszín felhős ég, mely a kép tetején szürkébe vált. Jobbra fent felirat: “Bezerédi Bezerédj Amália” Az arckép – a ruha jellegzetes, elöl csúcsosan lenyúló csipkeszegélyű, masnis pelerinje alapján- 1830-1833 körül készülhetett. Bezerédj Amália legismertebb, leggyakrabban közölt litografált arcképe e portré alapján készült

Bezerédj Amália 1804. április 15-én született a Vas vármegyei Szentivánfán. Édesapja a Vámos családi ágból származó Bezerédj György, édesanyja Szegedy Antónia, testvére Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor költő hitvesének és múzsájának. Amália az elsőszülöttnek járó nevelésben részesül, apja a klasszikus műveltséget sajátíttatja el vele. Angolul, franciául, németül és latinul tanul. 1816-ban Veszprémbe költözik a család. Amália édesapjánál „patvarizál” (joggyakorlatot folytat) a szerdahelyi Bezerédj-ágból származó Bezerédj István, aki a nagyon tehetséges fiatal lányt rajzolni és festeni tanítja. Barátság, majd szerelem szövődik közöttük. Amália fiatal kora miatt még várniuk kell a házassággal. 1821. április 15-én, Amália születésnapján, Szombathelyen házasodnak össze. A fiatal pár Bezerédj István birtokára, a Tolna vármegyei Hidjára költözik. Élénk társasági életet élnek, kiterjedt baráti körük lesz. Hidja hamarosan a kulturális élet központjává válik. Amália legkedvesebb időtöltése a zene, az ének és a tánc. 1830-ban Bezerédj Istvánt Tolna vármegye követének választják, így az országgyűlések ideje alatt Pozsonyban élnek. Élénk érdeklődéssel vesz részt férje politikai törekvéseiben. A liberális mozgalom híveinek társaságában a politikai viták aktív résztvevője. Leveleiben, írásaiban különösen a nőnevelés, a művészeti nevelés kérdéseinek ad hangot. A1830-as évek elejétől Amália gyakran betegeskedik. Novellákat, elbeszéléseket ír németül, melyek női sorsokat ábrázolnak. Romantikus életérzéseit versekben, dalokban örökíti meg.1833-34-ben Amália gyermeknevelési intézmény alapítását kezdeményezi Szekszárdon. Rábeszéli Augusz Antalt az első szekszárdi óvoda létesítésére. Képzőintézet alapítását is szorgalmazza. 1834. május 7-én Pozsonyban világra jön Amália és István várva várt gyermeke, a kislány a Floriana, azaz Flóri nevet kapta. A gyermek születését követően érdeklődése a pedagógia felé fordul. Wilderspin és Pestalozzi műveit olvassa. Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket, apró mondásokat ír gyerekeknek, és papírra veti az új intézményalapítás, a kisdedóvó intézet létrehozásának minden mozzanatát. A téli esték, összejövetelek tartalommal töltődnek meg, ahol Tolna vármegye nemesi családjai a kor eszméit, nevelési és művelődési kérdéseit vitatják meg. 1836-ban készül el kéziratos formában a Flóri könyve, melyet Amália kislányának és a birtokán élő jobbágyok gyermekeinek írt. (Halála után 1840-ben férje jelenteti meg nyomtatásban.) Amália Pozsonyból Kápolnára költözik, betegsége felerősödik, napjait ágyhoz kötötten írással tölti. Testvére, Etelka, állandó ápolója lesz és segítője a gyermeknevelésben, a háztartás irányításában. Férjével és húgával együtt megalapítják az első magyar falusi óvoda-iskolát, a hidjai kisoskolát, 3-9 éves gyermekek számára. 1837-ben Amália bekapcsolódik a tolnai óvóképző és példányóvoda megszervezésébe. Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazik. Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjai temetőben helyezik végső nyugalomra.

Felhasznált irodalom: Kurucz Rózsa: A tehetséges, európai műveltségű Bezerédj Amália (1804-1837) öröksége. Neveléstörténet 2004/3-4.

Szöveg: Lovas Csilla

Grafika: Frankné Sági Apollónia

 

Hónap műtárgya 2014 november Bezerédj István Bezerédj Amália Bezerédj Amália és Flóri 1838 Bezerédj Amália 1839

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2022. június – 19. századi párbajpisztolypár

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube