Naptár

2022 / július <<
hkscpsv
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
>>

A hónap műtárgya, Ajánló

2015. május – Wosinsky Mór: Leletek a lengyeli őskori telepről (1-2. rész)

A hónap műtárgya

2015. május

Wosinsky Mór: Leletek a lengyeli őskori telepről (1-2. rész)

WMMM Könyvtári Gyűjtemény Ltsz: IV/233/I-II., raktári jelzet: 903 W96

A mű adatai Kiadás helye, ideje: Budapest, 1885 (1. kötet), 1890 (2. kötet)

Kiadó, nyomda: Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága, Franklin Társulat Nyomdája

Mérete: 25 x 35 cm Oldalak száma: 50 p., XX tábla (1. kötet), 167 p., XVIII tábla (2. kötet)

Magyarul két rész jelent meg 5 horganyedzésű térképpel és 438 ábrával. Németül három rész jelent meg, az első két kötet 1888-ban és 1890-ben 5 térképpel és 562 ábrával, a harmadik kötet 1892-ben 36 ábrával, Pulszky Ferenc előszavával. Típus: nyomtatott könyvlapok, nyomott mintás félvászon kötés, a nyomtatott szöveg mellett kézírásos bejegyzésekkel

Lengyel jelentősége

Wosinsky Mórt (1854-1907), múzeumunk névadóját 1881-ben nevezték ki Lengyel község plébánosává. A lengyel származású Wosinsky életének Lengyel vált egyik fordulópontjává. A bibliofil tudós, Apponyi Sándor gróf könyvtárában lehetősége volt ismereteinek bővítésére és mélyítésére. Itt fordult érdeklődése a régészet felé. Itt kezdte el ásatásait, melyeknek sok tekintetben ma is aktuálisnak tartható kutatási eredményeit tudományos lapok hasábjain publikálta. Itt tárta fel a világhírű őskori telepet, innen indult el tudományos munkássága. Lengyelben és Lengyellel szerezte meg nemzetközi sikereit, illetve vált Európa-szerte is elismert régésszé.

A mű leírása és korabeli visszhangja

Wosinsky 1882. augusztus 16-án kezdte el 1888-ig tartó ásatásait a lengyeli „Töröksánc”-on. Haugh Béla „Wosinski Mór életrajza” című írásában a következőképpen ír erről: „A gróffal sétakocsizást tett az erdőben, s mikor a török sánczhoz értek, annak a nézetének adott kifejezést, hogy a sánczon érdemes volna ásatást kezdeni. A gróf nem sokat remélt a kísérlettől, de megadta az engedélyt, s vállalta a fölmerülő költségeket. Wosinski másnap, 1882. augusztus 16-án fogadott egy embert, s szakadó esőben, esernyő alatt ástak ketten.” Az ásatások eredményeit először 1885-ben és 1889-ben az Archaeologiai Közleményekben publikálta „Leletek a lengyeli őskori telepről” című kétrészes munkájában, mely később – 1888-ban és 1892-ben – bővített változatban „Das prähistorische Schanzwerk von Lengyel” címen három kötetben németül is megjelent. Az első két rész ugyanaz, mint a magyar kiadás, a harmadik (16 fejezetben) a következtetéseket tartalmazza. Az első kötet 39 felbontott objektumról számol be, a második 205-ről. A magyar kiadáshoz 38 képes táblát csatoltak, melyek gróf Apponyi Sándor költségén készültek. Az első kötet előszóval indít, melyben Wosinsky tudatja, hogy művében a leletek pontos felsorolására törekszik és nem következtetések levonására. Ez irányú ígéretét nem tartva a sáncon feltárt neolitikus temetkezések és az azokban előkerült leletek felsorolása mellett következtet az őskori nép életének, szokásainak, kultúrájának mozzanataira is. Publikációiban sem maradt meg az egyszerű tárgyleírásnál, hanem a tárgyak készítési módját is vizsgálta. Kutatási eredményeinek többsége ma is aktuálisnak tekinthető. Elsőként a magyarországi ősrégészetben a társtudományok képviselőit is bevonta a feldolgozómunkába. Külföldi szakemberek még nagyobb érdeklődéssel tanulmányozták a köteteket, s hivatkoztak a munkára. A Századok XX. kötetében Ortvay Tivadar bírálata jelent meg az első kötetről, mely túlnyomórészt igen elismerően nyilatkozott a könyv értékéről. A Szekszárd és Vidéke című lap is közreadta, hogy Lengyelben őskori telepet talált. Wosinsky 1885-ben az Országos Régészeti és Embertani Társulat gyűlésén számolt be ásatási eredményeiről. 1889-ben a bécsi régészeti kongresszuson mutatta be a neolitikus telepen talált in situ kiemelt csontvázat. Több párizsi intézményben tartott előadást a zsugorított helyzetű őskori temetkezésről. A lengyeli feltárásról 16 kisebb cikket és ismertetést írt, melyek magyar, francia és német nyelven is megjelentek.

A lengyeli neolit telep

Wosinsky hét éven keresztül folytatott ásatásokat a Lengyel és Kurd községeket összekötő út északi felén, ma Mucsi határában elhelyezkedő sáncon. A leletek egy kb. 26 kat. holdat kitevő földvárról kerültek elő. Itt „fedezte fel” Wosinsky Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű késő neolitikus kultúráját, melyet a szakirodalom azóta is „lengyeli kultúrának” nevez. E kultúra a Kr. e. 5. évezredben Közép- és Délkelet-Európa területén létezett, s döntő hatással bírt az azt követő rézkori kultúrák kialakulására még Nyugat-Európában is. Magyarországi lelőhelyeinek száma ma már 300-ra tehető, amiből 140 a Dunántúlon került elő. Wosinsky a lengyeli kultúra három fő jellemzőjének a zsugorított helyzetű temetkezést, a méhkas alakú, földbe vájt lakásokat és a vörös és sárga festett kerámiát emelte ki. A sáncon feltárt neolitikus temetkezések és az azokban előkerült leletek értékelésével foglalkozott legbehatóbban. Az ásatásokról több ezer agyagedény, 4708 db hasított és 841 db csiszolt kőeszköz, 833 db csonttárgy került elő. A Lengyelen kutatott 1. sírmező a sánc középső felületén, a 2. a kettős dombbal védett délkeleti részen került elő. Az 1. sírcsoportból 80 csontvázat említ meg, a 2.-ból 49-et, illetve közel 60 sírt. A leggyakrabban előforduló sírmellékletek az edények (kerámiák) voltak. A legjellemzőbb edényformák a csőtalpas edények, poharak, bögrék, korsók, a behúzott szájú (Butmir) edények, tálak, csészék voltak. A Lengyelen előkerült leletekből bemutatunk még egy szürkére égetett, kézzel formált, fordított csonkakúp alakú edényt, oldalán négy kampós bütyökkel díszítve.

Felhasznált irodalom

Wosinsky Mór: „…a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós…” (szerk. Gaál Attila). Szekszárd: WMMM, 2005

Magyar régészet az ezredfordulón (szerk. Visy Zsolt). Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány, 2003

Haugh Béla: Wosinski Mór életrajza. Szekszárd: Molnár Mór Könyvnyomdája, 1908

 

Szöveg: Hucker Veronika

Grafika: Frankné Sági Apollónia

Leletek a lengyeli telepről II.

Leletek a lengyeli telepről II.

Leletek a lengyeli telepről I.

Leletek a lengyeli telepről I.

A lengyeli sánc látképe

A lengyeli sánc látképe

Késői neolit kultúrák Magyarország területén

Késői neolit kultúrák Magyarország területén

Wosinsky Mór fiatalkori arcképe

Wosinsky Mór fiatalkori arcképe

Lengyeli-kultúrás zsugorított temetkezés

Lengyeli-kultúrás zsugorított temetkezés

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

Kövess minket"

Facebook Youtube