Wosinsky Mór
Múzeum

2015. szeptember – Világos ruhás hölgy – Koller Károly kromotípiája

Hónap Műtárgya

2015. szeptember

Világos ruhás hölgy – Koller Károly kromotípiája

Újkortörténet, archív fotó gyűjtemény

Ltsz.: 93.14.1.

Leírás: Téglalap alakú fénykép, a díszes széken ülő, kezében legyezőt tartó hölgy világos ruhát visel, melynek karcsúra fűzött derékrésze, négyszögletes kivágása és ujja kék selyemmel kiegészített, csipkével díszített. Bal kezénél a fotográfus szignója vörössel: „Koller” Készítési ideje: 1880 körül Anyaga: sópapír, üveg, aranyozott fakeret Keret szélessége: 55 cm, magassága 65 cm. Kép szélessége: 45 cm, magassága 55 cm.

Restaurálta: Ormos József, 1994

A Wosinsky Mór Megyei Múzeum gyűjteményeibe több nemesi család hagyatékából kerültek be műtárgyak az 1948-1950-es évek államosításai során. Ez a fénykép néhány másik, más módszerrel színezett képpel együtt hosszú ideig lappangott a képzőművészeti gyűjteményben leltározatlanul, nem lévén festmény, készítési technikája ismeretlennek számított. Az 1990-es években elkezdődött fotótörténeti kutatások során számos képről derült ki, hogy tulajdonképpen fotográfiáról van szó, csak készítésének, színezésének technikája különleges.

A fotográfia megszületése után a 20. század elejéig a képek eredendően fekete-fehér színűek voltak, de már a dagerrotípiánál felmerült a színezés igénye. Kezdetben a fényképészek gyakran festők is voltak, és így kézzelfogható ötletnek tűnt, hogy amint a fotópapírok minőség lehetővé tette, gyakran retusálták, illetve színezték a fényképeket. Addig, amíg kontakt másolatok készültek, a képek méretét a fényképezőgép lemezmérete határozta meg, a nagyítógépek megjelenése tette lehetővé a nagy, festmény méretű fotók elkészítését.

A kromotípia nem önálló fényképkészítési eljárás, hanem kétrétegű színezett fotó, melyet üveglap véd a sérüléstől. Elkészítése hosszú időt, nagy türelmet, odafigyelést és nem utolsó sorban festőtehetséget igényel, ezért igen drága, csak igen tehetős családok számára volt elérhető. Gyakran a fényképészek kiállításra, vagy műtermük kirakatába készítettek egy-egy darabot, ezzel igazolva mesterségbeli tudásukat. A kromotípia létrehozásához ugyanarról a negatívról két egyforma másolatot készítettek, az első kép hátoldalát akvarellfestékkel gondosan kiszínezték, első oldalán a fontosabb részeket arany, ezüst, fehér vagy fekete színnel kiemelték. A bemutatott képen a ruha csipkéi kaptak külön fehér kiemelést. Majd chromoviaszos kezeléssel áttetszővé tették a képet, melyet buborékmentesen tudtak az üveglaphoz ragasztani. A másik, hátulra kerülő fotót általában olajfestékkel, már nem olyan aprólékosan festették ki. A képeket összeillesztették, egyfajta térhatást váltva ki a két kép kis távolságával.

Az első kromotípiákat Strelisky Lipót készítette Magyarországon 1865-ben, majd az ezt követő két évtizedben minden neves pesti fényképész megjelent kiállításon saját munkáival.

Koller Károly (1838 Nagyszeben – 1889 Budapest) festészetet és fényképészetet tanult Bécsben, majd rajztanárként helyezkedett el Besztercén, ahol 1861-ben műtermet is nyitott. Tíz évvel később a tanári pályát feladva a fényképezést választotta hivatásául, az elsők között készített szabadtéri, néprajzi témájú képeket. Első színezett fotóit 1871-ben állította ki Kolozsváron, amely szakmai vitát váltott ki közte és Veress Ferenc között. Egy évvel később Pestre költözött és elvállalta Borsos József műtermének vezetését. 1873-ban a bécsi világkiállításon kromotípiái nagy sikert arattak, így megkapta a császári és királyi udvari fényképész címet. Számos kiállításon ismerték el munkáit, 1878-ban Párizsban aranyéremmel jutalmazták.

A Harmincad utca 4. szám alatt 1875-ben nyitott önálló műtermet. Modelljei politikusok, művészek, fő-nemesek és gyermekeik, valamint a királyi család tagjai voltak, de továbbra is szívesen készített néprajzi témájú képeket. Korai halála után műtermét segédei Koller Károly utódai néven működtették tovább. A gyűjteményünkben őrzött, Koller Károly által készített és szignált gyönyörű kép szépségével, méretével kiemelkedik a Magyarországon ismert kromotípiák közül, egyik legértékesebb fényképünkként tartjuk nyilván.

Szöveg: V. Kápolnás Mária

Grafika: Lovas Csilla

Irodalom: Kincses Károly: Levétetett Veressnél, Kolozsvárt, Magyar Fotográfiai Múzeum Budapest, 1993.

Kincses Károly: Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel? Magyar Fotográfiai Múzeum, 2000.

https://pixinfo.com/cikkek/tortenelem_koller_karoly http://fotomult.c3.hu/pozitiv/chromotipia/

Vasárnapi Újság 1874/20. sz.

Vasárnapi újság 1878/43. sz.

Vasárnapi Újság 1889/48. sz.