Wosinsky Mór
Múzeum

2016. március – A nemzeti áldozatkészség szobra

HÓNAP MŰTÁRGYA

2016. március

A nemzeti áldozatkészség szobra
Újkortörténeti gyűjtemény
Leltári szám: 96. 73. 1 .
Magasság: 21 cm
Szélesség:12 cm

Mátyás-korabeli páncélos vitézt ábrázoló lovas szobor, Sidlo Ferenc szobrászművész által tervezett, 1915 szeptemberében Budapesten, a Deák téren felállított faszobornak a kicsinyített, spiáterből öntött másolata. A talapzat két oldalán felirat látható. Egyiken Gyorssegély Auguszta Alap, a másikon A Hadsegélyező Hivatal.
A magyar kormány 1915 elején határozott arról, hogy Budapest egyik forgalmas közterén a Hadsegélyező Hivatal állítson fel egy fából készült Mátyás-korabeli lovas szobrot, „s a nagyközönsség hazafias áldozatkészségére bízassék amaz eszme megvalósítása, hogy ezt a faemlékművet a nagyközönség nevével ellátott pikkelyes ércszegekkel borítsa be úgy, hogy e falóból a nagyközönség áldozatkészsége teremtse meg azt a monumentális ércszobrot, amely mint a világháború emléke hirdetője legyen a nemzet áldozatkészségének.” Ez a társadalom mozgósítását, egyben pénzgyűjtést is szolgáló akció egy korábbi, hasonló bécsi kezdeményezést másolt, amely gyorsan népszerűvé vált az örökös tartományokban, a Német Birodalomban és Magyarországon is. A fővároson kívül szobor létesült Pozsonyban, Nagyszebenben, Kolozsváron, Szegeden és Székesfehérváron. Hasonló jellegű alkotások akadtak másutt is szép számmal. Tudunk például egy olyan kocsmárosról, aki – az ivójában iszogató pótzászlóalj emlékére – szögezendő pajzsot akasztott a kocsmája falára. A budapesti szoborállítás szervezésben azonban nem a civilek játszották a főszerepet, hanem a kormány a Hadsegélyező Hivatalt bízta meg a feladattal, majd ez követően csatlakozott a legjelentősebb segélyszervezet, az Auguszta Gyorssegély-alap.
Nem véletlen, hogy éppen ez a segélyszervezet vált a legtekintélyesebbé a világháború alatt működő, nagyszámú, hasonló feladatot ellátó szerveződések között. Már a háború legelején, 1914 augusztusában létrejött, fővédnökségét pedig Auguszta Mária Lujza főhercegnő vállalta, aki Ferenc József legidősebb lányától, Gizellától származó unokája volt. Személyes kvalitásai alkalmassá tették arra, hogy ne csak a társadalom felsőbb rétegeit, hanem hamarosan a középosztálybelieket is megnyerje céljainak. A Habsburg-ház magyar nádori ágának tagjával, József Ágost főherceggel kötött házassága ugyancsak növelte népszerűségét az országban, hozzájárulva ezzel a minél sikeresebb működéshez.
Az Auguszta Gyorssegély, ahogy a nevéből is kitetszik, az adandó segély gyorsaságára helyezte hangsúlyt. Képviselői piros karszalagot viseltek rajta arany betűkkel: „A bánat és a nyomor enyhítésére”. Működése első időszakában kifejezetten pénzadományt gyűjtött, később rengeteg akciót szervezett. Kórházakat alapított, kórházvonatot épített, a nevéhez fűződik az Aranyat vasért mozgalom, az Auguszta matiné, de szerveztek kiállítást, dunai hajózást rokkant katonáknak, egy boltot üzemeltettek a fővárosban a Kossuth Lajos utcában, ahol naptárat, jelvényt, segélybélyeget különféle emléktárgyakat árusítottak, és mint az előbb részleteztük, csatlakoztak a Nemzeti áldozatkészség szobra akcióhoz is.
Szöveg: Gaál Zsuzsanna

Felhasznált irodalom: Szabó Dániel: A nemzeti áldozatkészség szobra. (Avagy fából vaskatona) Budapesti Negyed 3. (1994/1) 59-84.
Szoleczky Emese-Kreutzer Andrea: Az Auguszta Gyorssegély-alap tevékenységéről. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 12. 17-29.