Wosinsky Mór
Múzeum

2019. november – Avar kori ezüsttál

Hónap műtárgya

2019. november

 

Avar kori ezüsttál

Bonyhád, Szöcske-szántók

 

2018 tavaszán a Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei (Czövek Attila, K. Tóth Gábor) múzeumbarát fémkeresősök (B. László, V. Péter) bejelentései alapján terepszemlét tartottak a Bonyhádtól északra fekvő Szöcske-szántók dűlőben. A lelőhelyen több korszak anyaga is előbukkant, a római kortól kezdve a népvándorlás,- és középkoron át újkori leleteket gyűjtöttünk be. IV. századi római érmék, avar kori szíjvég, III. Béla réz tálkapénze, török kori akcsék, III. Ferdinánd dénárja és III. Zsigmond lengyel király garasa is a múzeumba került.

A dűlőben található egyik mezsgye árok aljából egy VI. század végére – VII. század elejére keltezhető sír is előkerült, melyet feltártunk. A sír egy kora avar kori avar harcosé lehetett, a leletek között ugyanis bronzból készült, préselt, rozettás tegezveretek, tegezzáró csat, háromélű vasból kovácsolt nyílhegyek, piskóta alakú tarsolyzáró tag, csiholóvas, tűzkövek, vascsat, vaskés, bronzból készült oldallemezes nagyszíjvég szerepelt. A sírban található tárgyak közül a legritkább lelet egy a koponya mellől előkerült ezüst tálka volt.

A tál félgömb alakú, vékony, milliméternél is keskenyebbre kikalapált ezüstlemezből készült. A perem alatt két sávban trébelt (fémlemezek hideg domborítása) sordísz fut körbe. A felső sávban félgömb alakú minta látható, közepén függőleges bordázattal. A félgömböket egymásra csúsztatták, egymást negyed részben kitakarják, így valójában félhold alakúnak látszanak. Ezeket a mintákat a belső oldalról kalapálták ki, a tál külső oldalán domborodnak.

Az alsó sávban enyhén rombikus alakú mintasor látható, mely szinte összeér a felső sávban található hold alakú mintákkal. Ezeket az elemeket a felső sorral ellentétben kívülről kalapálták be, a tál belső oldalán domborodnak.

A félgömb alakú díszítések több avar kori tárgyon is megjelennek, többnyire lószerszámvereteken (Csákberény-Orondpuszta, Szekszárd-Bogyiszló út), a rombikus bepecsételt mintavilág elsősorban a longobárd kori kerámiaművesség védjegye (Kajdacs-Homokbánya, Tamási-Csikólegelői homokbánya), de kora avar kori edényeken is megtalálható ez a motívum (Kölked-Feketekapu). A bonyhádi tálon látható díszítés a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójáról köszön vissza ránk.

A Kárpát-medencei VI-X. századi fémedényeket Bálint Csanád gyűjtötte össze. Az avar kori tárgyak közül 22 db készült ezüstből, de ezek közül igazán egyik sem hasonlít a bonyhádi tálhoz. A félgömb alakú ezüstből készült edények az I. században terjedtek el a Római Birodalom és a Barbaricum területén. Ez az egyszerű forma, hosszú ideig élő típus volt, a VI. századi leletegyüttesekben is előfordul. A tál távoli párhuzamai a nemesvarbóki (Zemiansky Vrbovok) illetve az aquincumi kincsleletben találhatóak meg. Az előbbi VII. századra keltezhető, az utóbbi az V-VI. századra.

 

Régészeti gyűjtemény, leltári szám: 2018.25.16.

Lelőhely: Bonyhád, Szöcske-szántók

Súly: 37,268 g

Átmérő: 12,6 cm

Magasság 5,2 cm

 

Irodalom:

Bálint Csanád: A nagyszentmiklósi kincs: régészeti tanulmányok. Varia archaeologica Hungarica 16. Budapest, 2004.

Bóna István: Hunok-Gepidák, Langobárdok. Szeged, 1993.

Bóna István – B. Horváth Jolán: Langobardische Gräberfelder in West-Ungarn. Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae 6. Budapest, 2009.

Hajnal Zsuzsa: Kora avar kori pecsételt díszű kerámia Kölkeden. In: Archaeologiai Értesítő, 2013. 175-211.

László Gyula: Das awarenzeitliche Gräberfeld in Csákberény–Orondpuszta. Monumenta Avarorum Archeologica 11. Budapest, 2015.

Rosner Gyula: Das awarenzeitliche Gräberfeld in Szekszárd-Bogyiszlói Straße. Monumenta Avarorum Archeologica 3. Budapest, 1999.

Vida Tivadar: Késő antik fémedények a Kárpát-medencében. Hereditas Archaeologica Hungariae 1. Budapest, 2016.

 

Szöveg: K. Tóth Gábor

Fotó: Retkes Tamás

Grafika: Vicze László