Naptár

2021 / július <<
hkscpsv
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
>>

A hónap műtárgya

2021. június – Törökellenes hadjárat leletei Fadd határából

Törökellenes hadjárat leletei Fadd határából

 

Lelőhely: Fadd, Kaszáló

Gyarapodási napló száma: 245-2021

 

A leletegyüttes darabjai:

  • 37 db 12 és 17 mm-es, ólomból öntött puska-, illetve muskétagolyó, amelyekről az öntőcsapokat szisztematikusan levágták
  • Lajos 2 db ezüstpénze (névértékük ½ écu, verési dátumuk 1660 és 1662)
  • réz cipő-, illetve zsabócsatok töredékei

A Hónap műtárgyaként kiállított leletegyüttes Magyarország történetének egyik meghatározó, megyénket is érintő eseménysorának apró tanúbizonysága.

A történelmi háttér a Magyar Királyság török alóli felszabadítása, amelynek közvetlen előzménye a Szent Liga létrehozása volt. Az európai török uralom felszámolását célzó szövetség 1684-ben XI. Ince pápa diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeként jött létre a Habsburg Birodalom, a Lengyel-Litván Unió és Velence részvételével, amelyhez később csatlakozott Oroszország, a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is. Sőt titokban a török függésben lévő Erdélyi Fejedelemség is. A pápának sikerült azt is elérnie, hogy XIV. Lajos felfüggessze az éppen elkezdett Habsburg-ellenes háborúját, így biztosítva lett Franciaország semlegessége.

Az egész Európából összegyűlt katonákkal meginduló támadás ugyan jelentős győzelmeket hozott, az igazi mérföldkő mégis Buda 1686-os sikeres ostroma volt. Az V. Károly lotaringiai herceg (Lotharingiai Károly) és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem (Bajor Miksa) vezette szövetségesek a három hónapos küzdelem eredményeként szeptember 2-án szabadították fel a várat. Az ezt követő őszi hadjáratban a mintegy 45.000 fős sereg a Duna jobb partján vonult délnek a menekülő török csapatok nyomában. Erről a katonai akcióról nagyon pontos információink vannak, mert több résztvevő naplóbejegyzései mellett hivatalos beszámolók és egy térképsorozat is készült. Mivel lényeges ellenállásba nem ütköztek a szövetséges csapatok, így tíz nap múlva már Dunaföldvár mellett vertek tábort. Az itt bemutatott leletegyüttes lelőhelyének területére, a Dunaszentgyörgy, Gerjen és Fadd közötti valamikori dunai ártérre szeptember 17-én érkeztek és 20-ig maradtak. Ezt a mocsári tábort (Campi paludosi), ahol a törökök „felégetett föld” taktikája ellenére is bőségesen találtak takarmányt a lovaknak, ábrázolja a bemutatott olasz nyelvű térképlap rajta a seregbeosztással, illetve több, ma is azonosítható hellyel (Duna, Gerjen-Ófalu, a középkori Vetle falu, Solymos-ér). Mindez alapján egyértelmű, hogy a bajorok szállása környékén kerültek elő a kiállított leletek, ráadásul két kisebb területről nagy koncentrációban, ami akár egy-egy sátorhelyhez köthető.

A Gerjen melletti táborhoz hasonlóan további területeken sikerült megtalálni a Szent Liga katonáinak a nyomát. Tolna határában az aktuális térképlap segítségével Ódor Péter lokalizálta a táborhely egy részletét, ahol a K. Tóth Gábor vezette múzeumbarát fémkeresős csapat bizonyította is a sereg valamikori jelenlétét. Bölcske és Madocsa térségében is kerültek elő hasonló leletek a keresztény had táborozásának helyéről.

A cipőn elhelyezett csatokat a 17. század közepén kezdték Nyugat-Európában használni a lábbelik rögzítésére addig bevált szalagok helyett, ami a 18. századra terjedt el szélesebb körben.

A zsabócsatok a 17. századi előkelő férfi ruházat részét képező, rendszerint világos csipkéből, selyemből vagy más könnyű kelméből készített, dúsan ráncolt, fodrozott sálszerű zsabó (nyakfodor, mellfodor) rögzítésére szolgáltak. Jellemzőjük a hegyes hármas csatpecek.

Ezek a tárgyak a korabeli, főleg a vidéki, magyar viseletre egyáltalán nem jellemzőek, így a nyugatról jött katonák hagyatékaként kell tekinteni rájuk.

 

A térképsorozatról:

A keresztény sereg hadjáratát nyomon követő térképsorozat 22 lapból áll, ami a szövetséges csapatok minden táborhelyét feltünteti Komáromtól Tolnáig, 1686. június 4-től szeptember 27-ig. Tolna megyére vonatkozóan külön lapok készültek a dunaföldvári, a Bölcske és Madocsa közötti, az itt részletében bemutatott Gerjen melletti, illetve a tolnai táborról.

A térképeket L. N. Hallard hadmérnök helyszíni rajzainak felhasználásával Michael Wening, a bajor fejedelmi udvar rézmetszője készítette.

 

Irodalom:

Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686–1688. Szerk. Szita László. Pécs 1989.

Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve (1984) 123–155.

Portable Antiquities Scheme: https://finds.org.uk/counties/findsrecordingguides/buckles/#Post-medieval_buckles

XIV. Lajos ½ écu névértékű ezüstpénze 1662-ből

 

XIV. Lajos ½ écu névértékű ezüstpénze 1662-ből

 

Réz csat

 

Réz csat

 

Réz cipőcsat töredéke

 

Réz cipőcsat töredéke

 

Az ún. zsabó (mellfodor) rögzítésére szolgáló csat jellegzetes hármas tüskéjének töredéke

 

Az ún. zsabó (mellfodor) rögzítésére szolgáló csat jellegzetes hármas tüskéjének töredéke

 

Ólomból öntött puska- és muskétagolyók

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

Kövess minket"

Facebook Youtube