Wosinsky Mór
Megyei Múzeum

2022. július – Hódoltságkori törökös-balkáni ékszer préselőtöve Pincehely határából

A Hónap Műtárgya

2022. július

 

Hódoltságkori törökös-balkáni ékszer préselőtöve Pincehely határából

 

Régészeti gyűjtemény, gyarapodási napló száma: 2022-432.

Méret: előlap mérete: 4,2×5,2 cm, vastagság: 0,7 cm, súly: 173,64 gramm

Ajándékozó: Zsiga Zsolt

 

Leírás: téglalap alakú, lapos, bronz préselőtő. Előlapján kettős keret között bemélyedő félgömbökből álló dísz, az általa közrefogott mező közepén ékvésésszerűen kialakított, mandula alakú mélyedés, ennek két végéhez csatlakozóan, a téglalap sarkainak irányában négy, átlós irányú, hasonló, de kisebb mandula alakú mélyedés. A belső mező téglalapja két hosszanti oldalához csatlakozóan egy-egy félmandula alakú mélyedés. A mandula és félmandula alakú mélyedéseket vésett keretelés veszi körül. A külső keret egyik rövidebb oldalán a bevésett vonal apró rovátkákkal díszített, ahogy a belső keret két rövidebb oldalvonalának befelé eső része is. A mandula alakú nagy dísz két vége mellett a bemélyedő félgömbökből kialakított, hét-, illetve nyolcszirmú virágfej, a mandula alakú dísz alatt és fölött két-két ugyanolyan virágfej, amelyek lényegében egybefolynak a teljes belső mezőt kitöltő, a virágokéhoz hasonlóan bemélyedő félgömbökből álló mustrával. A félgömböcskék átmérője 2 mm, csak a virágok feje nagyobb valamivel, átmérőjük 3 mm. A préselőtő hátlapja az erős fizikai behatás, a sok használat következtében eldeformálódott: sarkai lekerekítettek, élei enyhén íves vonalúak, oldalra kitüremkednek, egyik rövidebb és hosszabb oldalán az oldalra merőleges, rövid behasadás látható.

A tárgy Pincehely határában került elő, egy több régészeti korszakban is lakott lelőhelyen, ahol a begyűjtött érmék tanúsága szerint a hódoltság idején, a 16. század végén és a 17. században is létezett település (ugyanakkor a középkorban itt nem volt falu). A leletek – viszonylag sok török ezüstpénz (akcse), női ékszerekhez tartozó flitterek (csüngők), egy úgynevezett nyaktagos fejű gyűrű töredéke, valamint egy golyóöntőforma – arra mutatnak, hogy a területen balkáni eredetű, részben katonáskodással foglalkozó népesség lakott, akik kapcsolatban állhattak Pincehely közeli török palánkvárával is. A leletek között kiemelt helyet foglal el az itt bemutatott, hazánkban párhuzam nélküli bronz préselőtő, amellyel vékony – többnyire valószínűleg ezüstből készült – lemezkéket díszítettek.

Ilyen lemezeket több elrejtett kincsleletből is ismerünk, ezek azonban Tolna megyétől 200–300 kilométerre délkeletre, a mai Szerbiához és Romániához tartozó területeken kerültek elő . Hasonló ezüstlemezek voltak három, Belgrád környékén megtalált leletben: Dunadombón (ma Dubovac, egykori Temes vármegye), Galagonyáson (ma Glogonj, egykori Torontál vármegye) és Ritopeken, továbbá a romániai Rácszentpéteren (később Nagyszentpéter, ma Sânpetru Mare, egykori Torontál vármegye) meglelt kincsleletben is. Az említett leletegyüttesekben olykor a teljes lemezes ékszer is megmaradt: ezek hat lemezből álltak, a két szélső lemez végein trapézos vagy csúcsos záródással. A díszes, téglalap alakú lemezeket kis karikákkal fűzték össze, aljukról flitterek csüngtek le. Bár a szakirodalomban hol öv, hol diadém részeiként írták le őket, a kérdéskört legalaposabb feldolgozó Wicker Erika utóbbi funkció mellett foglalt állást. Ezt megerősíti a lemezek mérete is: a kb. 5 cm hosszú lemezekből hatot összefűzve nem lett volna elég, hogy átérje a derekat, ráadásul a vékony lemezek derékon viselve könnyen sérülhettek volna.

A pincehelyi préselőtőn látható dupla keretelés, a mandula alakú központi dísz, valamint a felület félgömb alakú kis mélyedésekkel való kitöltése megtalálható a felsorolt négy délvidéki leletegyüttes préselt lemezein is. A fentiek alapján kétségtelen, hogy préselt lemezekből álló diadémokat, fejdíszeket nemcsak a hódoltság kori balkáni népesség máig lakott törzsterületein, de az általuk csupán néhány generáción keresztül megszállt magyarországi hódoltság területén is készítették.

 

Felhasznált irodalom

Gerelyes Ibolya: Török ékszerek. [Budapest 1999.] (Évezredek, évszázadok kincsei VII.)

Wicker Erika: A 17. századi rácszentpéteri kincslelet. In: Genius loci. Laszlovszky 60. Ed. Mérai, Dóra – Drosztmér, Ágnes – Lyublyanovics, Kyra – Rasson, Judith – Papp Reed, Zsuzsanna – Vadas, András – Zatykó, Csilla. Budapest 2018, 294–298.

 

Köszönöm Wicker Erikának a rácszentpéteri rekonstrukciós rajz újraközlésének engedélyezését.

 

K. Németh András

Fotó: Retkes Tamás

Grafika: Vicze László