Naptár

2022 / december <<
hkscpsv
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
>>

A hónap műtárgya

2022. november – Babits Mihály által írt képeslap 1921-ből

Babits Mihály által írt képeslap 1921-ből

 

Kézirat gyűjtemény, leltári szám: 2022.1.1.

Méret: 14×9 cm

 

Leírás: többszínnyomásos képes levelezőlap. A Dohánynagy- és különlegességi áruda Szekszárd kiadása. Ebből az 1910-es években készült szekszárdi sorozatból eddig nyolcfajta ismert. A bemutatásra kerülő darab a mai Széchenyi utca és a Szent István tér sarkán álló Hitelbankot ábrázolja. Az épület Garay János szülőháza helyén, 1905-ben épült fel Diczenty László tervei alapján. 1911-ben vásárolta meg a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank. A palota mögött a Garay gimnázium épülete, jobb oldalt pedig a Garay tér sarkán egykor álló csendőrposzt kis bódéja látható. A képeslap hátoldalán nyomtatott zöld keret osztja a mezőt. Rajta kézzel, ceruzával az alábbi szöveg: „Kézcsókját és üdvözletét küldi a szekszárdi szöllöhegy tetejéről Babits Mihály”. Szintén a költő írta a címzést: „Méltóságos Zichy Rafaelné grófnénak Sárszentmihály”. 60 filléres barna bélyeggel (arató parasztok) díjmentesítve. Pecsétjei alapján 1921. augusztus 25-én adták fel Szekszárdon és augusztus 29-én érkezett meg címzési helyére.

A képeslapot 2021-ben ajándékozta –több más Babits-emlékkel együtt – a Wosinsky Mór Megyei Múzeumnak Kocsis Imre Antal, Szekszárd korábbi polgármestere (1990–2006). A lap szövegét publikálták a Babits levelezését összegyűjtő kritikai kiadásban 2014-ben, 2931. számon.

Babits Mihály feleségével együtt 1921 nyarán huzamosabb ideig, július 2. és szeptember 1. között bizonyosan szülővárosában tartózkodott, nagyobbrészt a család birtokában álló présházban, az Előhegyen. Itt kezdte el írni nagy prózai művét, a Halálfiait, mely előbb 1921 októberétől részletekben jelent meg, majd könyv formájában 1927-ben. Török Sophie több felvételt készített itt, a Halálfiait gépelő Babitsról, azonban egy 1921 októberében írott levelében arról tájékoztatja a családot, hogy a helyben vásárolt régi, állott lemezek miatt a fényképek mind elromlottak. Az előhívott, sérült képek viszont megmaradtak, közülük egyet sikerült restaurálni, amelyen a felirata alapján és Török Sophie visszaemlékezése szerint a költő nagyanyja, „Cenci néni öreg karosszékében ül”, előtte egy fa gyalogszéken az írógépe, háttérben egy csomózott terítővel letakart asztal látszik. Élénknek nem mondható levelezést folytatott ekkor Babits, inkább neki írtak ismerősei és barátai. Ebben a két hónapban Babits Zichy Rafaelnén kívül levelet írt Mikes Lajosnak, a Pesti Napló főszerkesztőjének, Stefan Klein műfordítónak, Komjáthy Aladár költőnek és Fülep Lajos református lelkész-írónak.

Gróf Zichy Rafaelné a 20. század első felének ismert, irodalmi ambícióval is rendelkező közszereplője volt. Pallavicini Eduardina (Edina) néven született arisztokrata családban 1877-ben. 1901-ben ment férjhez a Sárszentmihályon birtokos gróf Zichy Rafaelhez, akitől 1925-ben botrányos körülmények között vált el. 1945-ben elhagyta hazáját és lányához költözött Spanyolországba, ahol 1964-ben halt meg. Zichy grófné a Magyar Katolikus Nőegyletek Országos Szövetségének és az országos Katolikus Nővédő Egyesületnek volt az elnöke, az 1934–1944 között megjelenő Asszonyok-Leányok katolikus nők folyóiratnak főszerkesztője volt. Vezető szerepet játszott a nemzeti konzervatív alapokon álló Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz) vezetésében, melynek elnöki feladatát a szekszárdi felmenőkkel rendelkező Tormay Cécile látta el. Folyóirat-létrehozásban is jeleskedett, ugyanis Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával indították útjára a Magyar Irodalmi Társaság kiadásában 1923 januárjától a Napkeletet, melyet szintén Tormay Cécile szerkesztett, 1937-ben bekövetkezett haláláig.

A hívő katolikus Babits neve többször is felmerült az akkor még formálódó lapnál lehetséges munkatársként. Pauler Ákos, befolyásos filozófus naplójegyzeteiből tudjuk, hogy a költő 1921. június 11-én feleségével teára volt hivatalos Zichynéhez. Klebelsberg is felemlegette Babitsot: „Be akarnám vonni Ravasz Lászlót, Prohászkát, s ha megszelidül, talán Babics Mihályt.” Megkeresték később még 1923-ban és 1929-ben is, de közismert: Babits nem hagyta el a Nyugatot. A Napkelet folyóirat 1940-ben szűnt meg. Schöpflin Aladár épp a Nyugatban írt nekrológot a folyóiratról, melyben így foglalta össze lényegét. „Bevallott célja az akkor úgynevezett keresztény megújulás irodalmi szolgálata volt s be nem vallottan a Nyugat ellensúlyozása”.

A képeslap formálisan egy udvarias válasz egy nyár eleji vendéglátásra, de sokkal inkább a megszilárduló Horthy-korszak kormánypárti támogatásával rendelkező, az újraszerveződő konzervatív-keresztény irodalmi élet egy Babits Mihály felé irányuló, meghiúsult tapogatódzó megkeresésének szerény tárgyi bizonyítéka.

Szöveg: Ódor János Gábor

Grafika: Vicze László

 

Felhasznált irodalom

Babits Mihály levelezése 1921–1923. Sajtó alá rendezte Szőke Mária. Budapest 2014.

Bárány-Szilfai Alinda: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között. Egyháztörténeti Szemle XVIII(2017) 4. sz. 49–61.

Dallá ringott bennem kétség és láz. Babits Mihály (és Török Sophie) szekszárdi levelei. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Csiszár Mirella – Vendel-Mohay Lajosné. Szekszárd 1991.

Kollarits Krisztina: „A híd túl messze volt”. Babits és a konzervativizmus kapcsolata 1917-39. Új Forrás 40 (2008) 9. sz. 40–56.

„…Külön tér…külön idő…” Babits Mihály fényképei (ikonográfia). Összeállította: W. Somogyi Ágnes. Budapest 1983.

Schöpflin Aladár: Búcsú a Napkelettől. Nyugat XXXIII (1940) 10. sz. 478–479.

Török Sophie: Első szekszárdi utamról. In: Babits emlékkönyv. Szerk. Illyés Gyula. Budapest 1941, 197–206.

Vitéz Attila–V. Kápolnás Mária: Üdvözlet Szegzárdról! Szekszárd 2004.

 

A képeslap előoldala

 

A képeslap hátoldala

 

Gróf Zichy Rafaelné, 1922 (Fotó: Kardos Juci. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest gyűjtemény, leltári szám: bibFSZ01500028, képszám: 041008)

 

„Szegszárdi szőllőben Mihály a Halálfiai írása közben 921 július” (Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattár jelzete FOND III/2290/86, Török Sophie kézírásával)

 

Babits Mihály a családi tanya előtt a Halálfiai című regényét írja, 1921.július.Digitálisan javított változat (Vicze László)

 

A Babits-tanya az 1980-es évek elején

 

A Babits család szekszárdi tanyája a mai Présház utcában, 2008 (Fotó: Lovas Csilla)

 

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2022. december -A Hradek bádogoscsalád cégére

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube