Naptár

2022 / december <<
hkscpsv
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
>>

A hónap műtárgya

2022. október – Mitikus lényt ábrázoló avar kori ezüstveret Gerjen-Csamonyból

Mitikus lényt ábrázoló avar kori ezüstveret Gerjen-Csamonyból

 

Régészeti gyűjtemény, leltári szám: 2021.8.560.

Méretek: szélesség: 2,3 cm, magasság: 2,5 cm, súly: 2,03 g

 

Gerjentől északra, Csamony határrészben, a Dunával párhuzamos földút mentén, a falu széli TSz-től 2–2,3 kilométerre északra és a Duna-töltéstől 300 méterre nyugatra régészeti terepbejárás során avar kori telep került felderítésre 2018-ban. A Kalocsa-Paks térségében építendő új Duna-hídhoz és úthálózathoz kapcsolódó próbakutatás és megelőző régészeti munkák során a telep egy része feltárásra is került 2020-ban és 2021-ben. Ódor János Gábor vezetésével, 11230 m2 nagyságú felületen 200 objektum lett feltárva. A lelőhely déli részén római kori objektumok voltak, a középső és északi szakaszon avar telepjelenségek jelentkeztek. A 45. objektumszámú veremház betöltésének felső részében több jól kiegészíthető, hullámvonalas bekarcolással díszített avar kori kerámiatöredék mellett, részben pávasárkányra, azaz senmurvra, részben hippocampusra/ketosra hasonlító keveréklényt ábrázoló ezüst veret került elő.

A senmurvot az iráni művészet madár formájú szárnyas lényként ábrázolja, pávaként jelenik meg kutyafejjel és oroszlán karmaival – néha azonban emberi arccal is, klasszikus formájában kutya előtagú, pávafarkú szárnyas lény (1. kép). Ennek a fenevadnak az ábrázolása a kereszténységben a 7. századi örmény művészetben jelenik meg először, majd innen terjed tovább a Mediterráneumba. Mint szinte az összes többi mitológiai lény, a keresztény művészetben a senmurv a természetfeletti erőket szimbolizálja.

A Gerjenben talált tárgyon a hippocampus/csikóhal ókori mitologikus állat jegyei is megjelennek. A hippocampus előre álló mellső lábbal ábrázolt ló előtagból, s általában spirálisan visszacsavarodó halfarokból állt. Már a klasszikus ókorban is előfordult egyébként a lény kiegészítése szárnyakkal. A kora középkorban mellső lábbal, illetve nem egyszer szárnnyal ábrázolt hippocampusok, csikóhalak jegyei megjelennek a szintén ókori eredetű (ekkor még hal alakú) ketos/cet ábrázolásokon is (2. kép).

A Gerjen határában talált ezüstveret egy kompozit lényt ábrázol, kutyafejjel, szárnyakkal, de nem pávafarokkal, hanem a csikóhalra és a kora középkori ketosra jellemző csavarodó halfarokkal.

Az avar korból a bánhalom-czebei nagyszíjvégen látható senmurv. Itt oroszlánokon lovagló lándzsás alakok támadnak a mitologikus lényre (3. kép). Griff/ketos ábrázolások a nagyszentmiklósi kincs 16. számú tálján és a 19. számú pixisén láthatóak. Az oroszlán- és griff-fejű lények hátsó része spirális farokban végződik (4–5. kép). Későbbi időkből a honfoglalás kori tiszabezdédi tarsolylemezen egy farktollas senmurv (6. kép), az eger-szépasszonyvölgyi fülkanálon egy griff/senmurv látható (7. kép). Ez utóbbi tárgyon jól látható a griff négy lába és a senmurv védjegye, a pávafarok. A gerjeni veret távoli párhuzamát a Volga-Káma összefolyásánál található Bolsie Tigani ősmagyar jellegű temetőjéből is ismerjük, ez szintén a középkori ketos ábrázolásokhoz hasonlít legjobban (8. kép).

A felsorolt példákból is jól kivehető, hogy a mitikus lények formai jegyeinek összeolvasztásával számtalan, különféle fantáziaállat jött létre, a szászánida, a keresztény, az örmény és a bizánci kultúrkörökben, melyek egymásra hatással voltak, így jöhettek létre kutya-, oroszlán-, griff-fejű, oroszlán-, csikóhaltestű, halfarkas, pávatollas keveréklények, melyek térben és időben tág keretek között mozognak. A gerjeni veret egy avar kori házból került elő, így a 7–8. századra lehet keltezni és talán egy avar harcos övét díszítette.

 

Szöveg: K. Tóth Gábor

Fotó: Retkes Tamás

 

Felhasznált irodalom

Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LV (2013) 89–202.

Bollók Ádám: Mitikus lények a nagyszentmiklósi kincs edényein. Határtalan régészet 5 (2022) 4. sz. 28–31.

Hakobyan, Zaruhi – Mikayelyan, Lilit: The senmurv and Other Mythical Creatures with Sasanian Iconography in the Medieval Art of Armenia and Transcaucasia. In: Fabulous Creatures and Spirits in Ancient Iranian Culture. Ed. Compareti, Matteo. Bologna 2018, 39–75.

Szentpéteri József: Egy vándormotívum az avar kori Kárpát-medencében (oroszlán-, szenmurv- és szfinxábrázolások). In: Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére. Szerk. Varga Máté – Szentpéteri József. Kaposvár 2018, 321–342. (A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 6.)

 

Fotó: Retkes Tamás

 

Senmurv. Pavlokvai korsó. Bollók 2013. 108. 7. kép 1. ábra.

 

Ketos. Jónás és a cethal egy ambo faragványán. Bollók 2013, 99.

 

Senmurv. Bánhalom-Czebe II. 1. sír Thomas 1957, 341.

 

Griff-ketos. Nagyszentmiklósi 16. számú tál. Bálint 2016, 21.

 

Griff-ketos. Nagyszentmiklósi 21. számú pixis. https24.hutudomany20180501kincs-arany-nagyszentmiklos#20180418_100740_0064

 

Senmurv. A tiszabezdédi tarsolyon. Bollók 2013. 91.

 

Griff-senmurv. Eger Szépasszonyvölgy. Bálint Csanád. 1975, 57. 7. kép.

 

Ketos. Bolsie Tigani. Bollók 2013, 103.

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2022. december -A Hradek bádogoscsalád cégére

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube