Calendar

2021 / May <<
MTWTFSS
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
>>

A hónap műtárgya

2021. április – Török kori csákányfokos az elpusztult Gyánt településről

A Hónap Műtárgya

  1. április

 

Török kori csákányfokos az elpusztult Gyánt településről

 

Régészeti gyűjtemény, gyarapodási napló száma: 2020-455.

Méret: hosszúság: 19,7 cm, magasság: 8,0 cm, szélesség: 3,2 cm, a nyéllyuk belső átmérője: 2,9 cm, súly: 270 gramm

Lelőhely: Tolnanémedi-Gyánti földek, gyűjtötte: Sándor Lajos

Restaurálta: Künsztler Tamás Gábor

 

Leírás: vas csákányfokos. Hosszú, enyhén ívelt, 13,7 cm hosszú tüskéje kerek átmetszetű, a tüske két oldalsó részén három-három enyhe csatorna fut végig, amelyek a tüske hegyébe futnak össze, a tüske alsó és felső lapja középen a test vonalából indul. A csákányfokos közepe téglatest alakú, mérete: 3,9–4,0×2,2–2,4 cm, sarkain 1–1 mm széles enyhe beugrással. A fokostest oldalai felfelé és lefelé a testből kinyúló, csepp alakú hegyben végződő, díszes (félkör alakú homorlatokkal és annak két oldalán egy-egy apró bevágással díszített) nyúlványban folytatódnak, amelyek közepén két enyhén, függőlegesen bekarcolt vonal fut végig. Ugyanilyen két-két, csak rövidebb vonal található mindkét oldalon ott, ahol a fokostest a kerek nyéllyukkal találkozik (lényegében ezek textúráját folytatják a téglatest sarkain található, már említett enyhe függőleges beugrások). Az épségben lévő díszes alsó nyúlványok hossza 4,1 és 4,3 cm, a felső nyúlványok (a csonkok alapján kifelé hajolva) letörtek, a megmaradt csonkok hossza 1,3–1,4 cm. A csákány foka megnyúlt, négyzetes átmetszetű, négy élének közepét egy-egy íves, negyedgömb alakú bemélyedés tagolja. A fok vége enyhén kiszélesedik, külső oldalán enyhe, 0,1–0,2 mm széles peremmel tagolt, talpa fizikai erőhatás következtében legömbölyített, egyik irányban aszimmetrikus (ami miatt az említett perem ebben az irányban eltűnt). A fok hossza 1,9–2,0 cm, átmetszete 1,3×1,4 cm, a fok teljes hossza a talpig 2,3–2,5 cm, a fok végének átmetszete 1,6×1,8 cm (1. kép).

 

A csákányfokosok a 15–17. század jellegzetes sújtófegyverei voltak, hosszú, hegyes tüskéjükkel lemezpáncélokat és sisakokat is át lehetett lyukasztani, tompa fokuk pedig ütésre, zúzásra volt alkalmas. A különféle fokosokat, fokosbaltákat, csákányfokosokat a török korban írott források és ábrázolások tanúsága szerint nemcsak katonák használhatták, de önvédelmi fegyverként parasztok és nemesek is. Bár olykor régészeti úton is előkerülnek – mint pl. egy hiányos tüskéjű darab Szekszárd határából, a jeni palánki török kiserőd feltárásából (2. kép) –, főleg gyűjteményekben maradtak fent.

Tárgyunk legközelebbi párhuzama az ozorai vár feltárásából előkerült, a gyánti példánynál valamivel hosszabb testű (rövidebb tüskéjű, ugyanakkor hosszabb fokkal ellátott) és más formájú, nyolcszögletű talpban végződő csákányfokos (3. kép), amelyet rétegtani helyzete és párhuzamai alapján a 16. század utolsó harmadára, a 17. század elejére kelteztek. Mindkét tárgy különlegessége a hasonló tárgyakon viszonylag ritkán megtalálható, a nyél mindkét oldalán felfelé és lefelé is kinyúló díszes nyúlvány, amelyek nemcsak díszesebbé tették a fegyvert, de a nyélbe történő rögzítést is erősebbé tették, megakadályozva, hogy egy erőteljesebb ütésnél a köpű leforduljon a nyélről. Hasonló nyúlványokat találunk a Máday-gyűjtemény 17. századi közepi csákányfokosán, Kemény János erdélyi fejedelem (1661–1662) csákányfokosán, vagy a Nemzeti Múzeum három 17–18. századi, a Balkánról származó hasonló példányán is. A gyánti példány a párhuzamok alapján a 16. század végére, vagy inkább a 17. századra keltezhető. Mivel hasonló formájú és arányú ozorai és jeni palánki példány foka egyaránt széles talpban végződik, felmerülhet, hogy eredetileg a gyánti fokosé is hasonló lehetett, de letörött, és mai, rövid, szögleges talpát utólagosan alakíthatták ki a fok csonkjából.

A bemutatott tárgyat Tolnanémedi határában, a Kapos folyó mellett húzódó középkori Gyánt település helyén, műszeres leletfelderítés során Sándor Lajos találta. Az Árpád-kortól a török kor végéig lakott falu a középkorban a környék egyik legjelentősebb településének számított johannita rendháza, gazdag szőlőhegye, malmai és vámszedő helye miatt (1475-ben mezővárosként is említik). Egy 1542–1543-as adójegyzék szerint a törökök elpusztították, ami bizonyára csak időleges volt, mert 1546 és 1590 között a török összeírásokban már újra szerepel. 1622-ben pusztaként említik, 1649-ben veszprémi katonák búzát és kölest raboltak a gyánti rácoktól, 1679-ben is rácok lakták, 1688–1689-ben újra elhagyottan állt, és többet nem is telepítették újra.

A fenti adatokból látható, hogy a falut biztosan támadás érte a 16. és a 17. század közepén is – előbb a törökök, majd a magyar végváriak részéről –, de bizonyára a tizenötéves háború és az 1686-os visszafoglalás során is lehettek környékén harcok. A faluhelyen talált csákányfokos talán valamelyik említett esemény során kerülhetett a földbe, erre utalhat a felső nyúlványok hiánya és talpának használattól legömbölyített vége is.

 

Felhasznált irodalom

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából I. Fegyverek és fegyverzettartozékok. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXXIX (2017) 315–399.

Gere László: Középkori és kora újkori fémleletek az ozorai várkastélyból. Budapest 2003. (Opuscula Hungarica IV.)

Kovács S. Tibor: Huszárfegyverek a 15–17. században. Budapest 2010.

Kovács S. Tibor: Maces, War-hammers and Topors from Hungarian Collections. Budapest 2016.

 

K. Németh András

Fotó: Retkes Tamás

 

1 – Török kori csákányfokos az elpusztult Gyánt településről

 

1 – Török kori csákányfokos az elpusztult Gyánt településről

 

1 – Török kori csákányfokos az elpusztult Gyánt településről

 

1 – Török kori csákányfokos az elpusztult Gyánt településről

 

1 – Török kori csákányfokos az elpusztult Gyánt településről

 

2 – Hiányos tüskéjű csákányfokos Szekszárd-Jeni Palánkról (Gaál 2017, 376. 19. tábla 2.)

 

3 – Csákányfokos oldalnyúlványokkal az ozorai várból (Gere 2003, 145. 1. tábla 3. kép)

 

4 – Magyar katona csákányfokossal egykorú metszeten (Georg Braun – Frans Hogenberg: Civitates orbis terranum. Köln 1617, Buda és Pest látképe) (https://commons.wikimedia.org/wiki/File:T%C3%B6r%C3%B6k_el%C5%91kel%C5%91_%C3%A9s_magyar_vit%C3%A9z_1617.jpg)

4 – Magyar katona csákányfokossal egykorú metszeten (Georg Braun – Frans Hogenberg: Civitates orbis terranum. Köln 1617, Buda és Pest látképe) (https://commons.wikimedia.org/wiki/File:T%C3%B6r%C3%B6k_el%C5%91kel%C5%91_%C3%A9s_magyar_vit%C3%A9z_1617.jpg)

Contact

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Phone/fax: +36 74 316 222

Privacy Policy[]

Opening Hours

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Accessibility

Follow us"

Facebook Youtube