Naptár

2023 / február <<
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
>>

Egyéb

Megemlékezés a doni hősökre

Tisztelettel emlékezve a hősökre a doni katasztrófa 80. évfordulóján

Géczy Béla magyar királyi tüzéralezredes fotóalbuma (I. rész)

1986 decemberében került az újkortörténeti gyűjteménybe Géczy Béla magyar királyi tüzéralezredes fotóalbuma, amelyet – néhány térképvázlat és dokumentum kíséretében – Ordas Iván írótól vásárolt meg a múzeum. Ordas Iván író, újságíró, számos történelmi regény szerzője, 1928-ban született Budapesten, 1960-tól egészen 1998-ban bekövetkezett haláláig Szekszárdon élt. Ordas Iván édesanyjának legfiatalabb bátyja volt Géczy Béla magyar királyi tüzéralezredes. Géczy Béla (1902–1986) részt vett a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolásában, az erdélyi bevonulásban, valamint a délvidéki harcokban. 1942–1943-ban Voronyezsnél a beosztása tábori tüzérosztály-parancsnok volt a magyar királyi 9. könnyű hadosztálynál (2. magyar hadsereg, III. hadtest). Megkapta a délvidéki, az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai emlékérmet, az arany szolgálati keresztet, a Pro Patria érmet, a Tűzkeresztet (szalagján két pánttal), kormányzói dicsérő elismerést a hadiszalagon kardokkal (arany és ezüst), a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét és a Magyar Érdemrend ékítményes lovagkeresztjét. 1945-ben Pozsony fölött, a történelmi magyar határszélen adta meg magát, mondván, hogy csak az ország területének védelmére esküdött fel. Négy évet töltött szovjet hadifogságban, majd Budapesten az egyiptomi (EAK) nagykövetség gépkocsivezetőjeként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.

A Német Birodalom 1941. június 22-én indította meg a Barbarossa fedőnevű hadműveletét a Szovjetunió ellen. Nem sokkal később – Kassa bombázását és egy gyorsvonatot ért támadást követően – Magyarország és Oroszország között is beállt a hadiállapot, azonban ekkor még nem volt kifejezett német kérés a magyar katonai részvételt illetően. Az önkéntes segítségnyújtást viszont a németek természetesen elfogadták, így Magyarország is részt vett a Szovjetunió elleni offenzívában 1941 nyarán. 1941–1942 telén megváltozott a helyzet, mert a Szovjetunió ellentámadása jelentősen visszavetette a német csapatokat. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter január 6-án Magyarországra érkezett és a tárgyalások során sikerült kicsikarnia azon ígéretet, miszerint az ország „lehetőségeinek végső határáig” részt vállal a háborúból a keleti hadszíntéren. A részletek tisztázása már Wilhelm Keitel vezértábornagyra várt, aki végül kompromisszumot kötött a magyar kormánnyal. A megállapodás értelmében egy hadseregparancsnokság alárendeltségében kilenc gyalogdandárt, egy páncélos dandárt és egy repülőköteléket kívántak a frontra küldeni. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg élére Jány Gusztáv vezérezredest nevezték ki, összlétszáma 207 ezer fő volt, azonban a harcoló alakulatok létszáma nem érte el a 120 ezer főt. A katonai vezetés igyekezett tartalékolni – a fegyverzet és a felszerelés mellett – a katonailag legértékesebb korosztályokat egy esetleges katonai-politikai összeomlás esetére, ezért a 2. magyar hadseregben magas volt a póttartalékosok (35–45 év közötti korosztály), a nemzetiségiek (20%) és a munkaszolgálatra kötelezettek (10%) aránya. A részleges mozgósítás az ország teljes területét érintette azért, hogy egyformán terheljék a kilenc honvédkerületet. A kivonuló három hadtest (III. szombathelyi, IV. pécsi és VII. miskolci) parancsnoksága alá három-három hadosztály tartozott. A III. hadtesthez a 6., a 7. és a 9. könnyű hadosztály tartozott, a IV. hadtesthez a 10., a 12. és a 13. könnyű hadosztály, a VII. hadtesthez pedig a 19., 20. és 23. könnyű hadosztály.

Géczy Béla alezredes a 9. könnyű hadosztálynál teljesített szolgálatot, mint tüzérosztály-parancsnok. A fényképalbumában található képek bepillantást engednek a hadosztály alakulatainak (hadosztályparancsnokság, 9. könnyű tüzérezred, hadosztály-közvetlenek, 17. gyalogezred és 47. gyalogezred) mindennapjaiba 1942 áprilisától egészen 1943. január 26-ig. A III. hadtest – így a 9. könnyű hadosztály alakulatai is – az első csapattestek között érkeztek ki a keleti hadszíntérre 1942 tavaszán, ugyanis már május végén fel kellett váltaniuk a 2. német hadsereg két hadosztályát (körülbelül 60 km hosszú arcvonalon). A 2. hadsereg csatlakozott a nyári (1942. június 28-án indított) német offenzívához, és azt a feladatot kapta, hogy Kurszk térségétől indulva jusson ki a Don folyóhoz. A Blau hadműveletben a III. hadtest három könnyű hadosztálya vett részt német csapatokkal kiegészítve (VII. német hadtest 16. gépkocsizó és 387. gyaloghadosztálya). A 9. könnyű hadosztálynak az offenzíva során Kurszkból kiindulva Tyim előtt kellett támadnia. Ez a szakasz volt a szovjet védelem legjobban megerősített része, ezért Tyimet csak a támadás negyedik napján, július 2-án sikerült elfoglalni. A 9. hadosztály súlyos árat fizetett a városért, elveszítette személyi állományának mintegy 20%-át. A III. hadtest Sztarij Oszkol irányába folytatta a támadást, átkelve az Oszkol folyón végül július 7–10. között jutott ki a Donhoz, közel 3000 fő veszteséget szenvedve.

 

Felhasznált irodalom:

  • Kozári József – Vizi Sándor: A 2. magyar hadsereg a Donnál. Acta Academiae Agriensis, Sectio Historiae XXXVII (2010) 217–255.
  • Molnár András – Szabó Péter: Zalai honvédek a Donnál. A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály története fényképeken, 1942–1943. Zalaegerszeg 2013.
  • Ordas Iván: Osztályidegen voltam Magyarországon. Új Forrás 28 (1996) 3. sz. 62–72.
  • Ravasz István: A 2. magyar hadsereg. In: Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században I. Szekszárd 1996, 350–396.
  • Romsics Ignác (főszerk.): Magyarország a második világháborúban. Budapest 2011.

 

Fényképek és térképek: Wosinsky Mór Múzeum Újkortörténeti Gyűjtemény archív fotó és dokumentum gyűjtemény

Szöveg: Mácsainé Iván Éva

 

Géczy Béla térképvázlata a 9. könnyű hadosztály vasúti szállításának vonaláról Pöstyéntől Kurszkig

 

Géczy Béla térképvázlata a front 1942. június 28-i helyzetéről

 

Térképvázlat a tyimi áttörésről

 

A 9. könnyű tüzérezred 1. ütege indul a harctérre. Szabadka, 1942. április 19.

 

A 9. könnyű tüzérezred 1. ütege indul a harctérre. Szabadka, 1942. április 19.

 

A 9. könnyű tüzérezred 1. ütege indul a harctérre. Szabadka, 1942. április 19.

 

Orel, 1942. április

 

Kurszk, 1942. április

 

Kurszk, 1942. április

 

Kurszk, 1942. április

 

Pesthy István zászlós

 

Hajvágás pihenőben, Kurszk mellett

 

Hajvágás pihenőben, Kurszk mellett

 

Az 1. könnyű üteg tisztjei, 1942.

 

Tábori élet 1942 nyarán

 

Tábori élet 1942 nyarán

 

Tábori élet 1942 nyarán

 

Tábori élet 1942 nyarán

 

Tábori élet 1942 nyarán

 

Tábori élet 1942 nyarán

 

Tábori élet 1942 nyarán

 

Tábori élet 1942 nyarán

 

Tábori élet 1942 nyarán

 

Templomromok (nem háborús behatás) Kurszktól a Donig

 

Templomromok (nem háborús behatás) Kurszktól a Donig

 

Templomromok (nem háborús behatás) Kurszktól a Donig

 

Templomromok (nem háborús behatás) Kurszktól a Donig

 

Tyim, 1942. június 30.

 

Német katonák harckocsival 1942 nyarán

 

Magyar katonák egy KV-1 típusú szovjet nehézharckocsival 1942 nyarán

 

Sztarij Oszkol

 

Sztarij Oszkol

 

A 9. hadosztály tisztjei szemlét tartanak a Don közelében

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

A hónap műtárgya


2023. február – Házaspár keretezett fényképe Őcsényből

Virtuális múzeum

Gyűjtemények


Gyűjtemény

Kövess minket"

Facebook Youtube