Wosinsky Mór
Megyei Múzeum

Múzeumi szabadegyetem

A 2009/2010-es tanévben Múzeumi szabadegyetemet hirdettünk Tolna megye középiskolás, történelem, irodalom, helytörténet iránt érdeklődő tanulói számára (14-18 éveseknek), melyet havonta egy alkalommal, minden hónap harmadik péntekén 8-12 óráig tartottunk.
A szabadegyetem alkalmanként két egységből áll – egy kétórás előadásból és egy kétórás fakultációs foglalkozásból, mely egyrészt a muzeológia megismertetését szolgálja, ugyanakkor egyfajta egyetemi előkészítő funkciót is betölt. Tematikája a múzeumi szakágakra épül: régészet, történet, néprajz, irodalom, restaurálás és múzeumpedagógia. Előadásaink témái egy-egy történelmi esemény adott személyhez kapcsolódó vonatkozásait kutatják.

A 2009. szeptembertől induló, tíz egységből álló sorozat tematikája a következő:

Szeptember 18.	Dr. Glósz József: Rákóczi dilemmái
Október 16.	Dr. Hahner Péter: Napóleon
November 20.	Dr. Majdán János: A kiegyezés, benne Deák Ferenc szerepe
December 18.	Dr. Bebesi György: A csodatévő cári kegyenc. Raszputyin
Január 15.	Dr. Bebesi György: A forradalom Leninje vagy Lenin forradalma. Oroszország 1917-ben
Február 19.	Dr. Majoros István: Miért robban ki az I. világháború?
Március 19.	Dr. Balogh Margit: Mindszenthy József
Április 16.	Dr. Vitári Zsolt: Hitler hatalomra jutása
Május 21.	Dr. Vonyó József: „A nemzeti egység élharcosa” – Gömbös Gyula
Június 11.	Dr. Várady Zoltán: Kiemelkedő személyiségek szerepe a történelemben

Választható fakultációs témakörök:

•     A középkori Magyarország helye Európban (Dr. Várady Zoltán történész)
•     Települések a középkorban. Falvak, mezővárosok, városok (Dr. Vizi Márta régész)
•     Néprajzi ismeretek (Dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató)
•     A restaurálás rejtelmei (Tövisháti András és Tövisháti Béla restaurátorok)

RÉSZLETES ÓRAVÁZLAT:

A szabadegyetem alkalmanként két egységből áll – egy kétórás előadásból és egy kétórás fakultációs foglalkozásból, mely egyrészt a muzeológia megismertetését szolgálja, ugyanakkor egyfajta egyetemi előkészítő funkciót is betölt. Tematikája a múzeumi szakágakra épül: régészet, történet, néprajz, irodalom, restaurálás. Előadásaink témái egy-egy történelmi esemény adott személyhez kapcsolódó vonatkozásait kutatják.
Az előadók történészek, egyetemi tanárok, docensek, az adott témakör ismert kutatói.

Témakör: A sors embere

A szeptembertől induló, tíz egységből álló sorozat tematikája, óravázlata:

Szeptember 18.

•     8 óra: Dr. Glósz József: Rákóczi dilemmái
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

 

Október 16.

•     8 óra: Dr. Hahner Péter: Napóleon
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

 

November 20.

•     8 óra: Dr. Majdán János: A kiegyezés, benne Deák Ferenc szerepe
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

 

December 18.

•     8 óra: Dr. Bebesi György: A csodatévő cári kegyenc. Raszputyin
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

 

Január 15.

•     8 óra: Dr. Bebesi György: A forradalom Leninje vagy Lenin forradalma
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

 

Február 19.

•     8 óra: Prof. Majoros István: Miért robbant ki az I. világháború?
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

 

Március 19.

•     8 óra: Dr. Balogh Margit: Mindszenthy József
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

 

Április 16.

•     8 óra: Dr. Vitári Zsolt: Hitler hatalomra jutása
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

 

Május 21.

•     8 óra: Dr. Vonyó József: Másolta-e Gömbös Hitlert és/vagy Mussolinit?
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

Június 11.

•     8 óra: Dr. Várady Zoltán: Kiemelkedő személyiségek szerepe a történelemben
•     10 óra: Fakultációs foglalkozások

Fakultációs témakörök óravázlata:

1. A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG HELYE EURÓPÁBAN (DR. VÁRADY ZOLTÁN TÖRTÉNÉSZ)

Szeptember: Európa határa, fogalma

•     A ma használatos Európa- fogalmak áttekintése: földrajzi fogalom, mai politikai fogalom (EU),hagyományos (történeti) fogalom (Nyugat- Európa, a latin rítusú kereszténység államai).
•     Kísérletek az állami egység, a Római Birodalom felújítására (Justinianus, Nagy Károly, I. Ottó). Miért foglalkozunk csak Nyugat Európával?
•     Nyugaton autonómiák (rendek, városok, céhek, egyetemek), hűbériség, magántulajdon, népfelség elmélete
•     Keleten despotizmus (uralkodói önkényuralom), állami (uralkodói) tulajdon vagy közös földbirtoklás (földközösség)

Október: A korai feudális államok, a rendiség kialakulása Európában

•     Benefícium, feudum, hűbéri lánc, hűbéreskü, elsőszülöttségi jog (primogenitúra).
•     Az angol rendiség kialakulása.
•     1295-tól már működik a parlament.
•     Felsőház: Lordok háza (főpapság, főnemesség)
•     Alsóház: Közösségek háza (grófságok nemesei, városok polgársága)
•     A rendiség alapját a franciáknál a hivatásrendek képezik:
•     Imádkozók (oratores) → papság
•     Harcolók (bellatores) → nemesség
•     Dolgozók (laboratores) → harmadik rend

November: Az egyház szerepe Európában

•     Az államvallás letéteményese. Monopolizálja az oktatást és a kultúrát.
•     Feladata a jogalkotás, a diplomáciai tevékenység, minden értelmiségi tevékenység folytatása.
•     Az állam az egyházat óriási földbirtokadományokkal gazdaságilag is hatalmassá teszi
•     Európa vallási jellegű egysége a Respublica Christiana = kereszténység közösség: (a nyugati kereszténységet vallók közössége).
•     A vezető szerepért hatalmi harc tör ki a pápák és német-római császárok között (invesztitúra harc). Átmeneti kompromisszum 1122-ben.
•     Az egyház politikailag is az állam fölé kívánt helyezkedni (teokratikus hatalom). Az 1250-es években a pápaság eléri csúcspontját.

December: Az európai stílusok, kultúra egysége

•     Alappillérek: görög-római kultúra, zsidó- keresztény kultúrkör, törzsi tradíciók
•     Jogi alapok: római jog, egyházi jog (kánonjog), helyi szokásjog
•     Eszmeáramlatok: patrisztika, skolasztika, humanizmus, reformáció, ellenreformáció, felvilágosodás
•     Stílusok: romanika, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus
•     Keresztes háborúk: egységes európai vállalkozások gazdasági hatásokkal
•     Szerzetesrendek európai hálózata.

Január: A városok és az egyetemek autonómiája

•     Egyetemek: értelmiségi elit képzése az alap- és középfokú képzésre (kolostori és káptalani iskolák „hét szabad művészete”) építve→Párizs, Bologna, Oxford, Cambridge
•     Zarándoklatok: Compostela, Róma, Bari, Jeruzsálem
•     Társadalmi reformmozgalmak, egyházellenes eretnekségek:
•     Katharok( patarénusok, albigensek, bogumilok- dualista felfogás); valdensek, lollardok- egyenlősítő mozgalmak
•     Az anyanyelv központba kerülése: trubadúrköltészet, lovagi kultúra, angol parasztfelkelés, husziták, humanizmus és reneszánsz, reformáció és áramlatai

Február: A magyarok honfoglalása és államalapítása

•     A nemzet fogalmának értelmezései.
•     Nagycsalád, nemzetség, törzs, törzsszövetség és kettős fejedelemség fogalma.
•     kündü (szakrális uralkodó), gyula (tényleges katonai-diplomáciai irányító).
•     Vándorló, nomadizáló életmód.
•     A törzsek társadalma. Törzsfők (úr), a törzsi szállásterület (uruszág)
•     Nemzetségfő (bő).
•     Állandó téli szállások. Katonáskodó szabad pásztorok, „szabad magyarok”
•     A szolgaelemek (ínek).
•     A törzsi államok, a nemzetségi szállások szétverése →a vármegyerendszer kialakítása, a korszerű lovagság megteremtése.
•     A korábbi keleti (bizánci, azaz görög rítusú) térítés ellenére a nyugati (latin rítusú) kereszténység felvétele.
•     A bencések behívása. A papi utánpótlás nevelése a Szent Márton-hegyen (Pannonhalma). Minden kolostor egyúttal kulturális központ is volt.
•     Az önálló egyháztartomány és az egyházmegyék kialakítása, egyházszervezés.

Március: A magyar társadalom felépítése Szt. István korában és a késői Árpád-korban

•     Várispánság, vármegye fogalma. Vármegyeispán, várkatonaság, várjobbágyok, várnépek.
•     Udvarházak, udvarházispán, udvarnokok.
•     A honfoglaló nemzetség területe. Ez volt a megye harmadik része.
•     Hűbéri lánc nincs, mindenki a király hűbérese. A megyékben élő, kisebb-nagyobb földtulajdonnal rendelkező, katonai szolgálatba hívható birtokosokat királyi szervienseknek hívták.
•     Feudum van, de azt inkább jutalomként adták az uralkodók a híveiknek.
•     Teljes királyi vármegyék eladományozása kiváltja az Aranybulla-mozgalmat, következmény a nemesi vármegye kialakulása.
•     Az Aranybullában a rendiség kezdetei bontakoznak ki.
•     IV. Béla várépítési programja következtében tartományok alakultak ki: oligarchia és familiaritás.

Április: Az Anjouk kora

•     Károly Róbert új rendszere. Társadalmi és gazdasági reformintézkedései.
•     Új nagybirtokos elit személyre szabott adományokkal.
•     Jó minőségű aranypénz miatt a pénzrontásból származó jövedelme pótlására kamara haszna adója, a köznép nyelvén kapuadó.
•     Nagy Lajos 1351-es törvényei a köznemességet erősítették.
•     Az ősiség törvénye. A kilenced törvénye, az egy és ugyanazon nemesi szabadság elve. A törvények tartamának áttekintése, értelmezése.
•     Az Anjouk külpolitikájának értékelése.

Május: Zsigmond kora

•     A báró fogalom átalakul, az arisztokráciának azt a körét jelenti, amely országos főméltóságokat tölt be. A báró fogalom átalakulásai.
•     A funkciókat nem viselőket mágnásoknak hívják.
•     A városok száma kevés, hét szabad királyi város Zsigmond korában. A polgárság Magyarországon kis létszámú, politikailag jelentéktelen.
•     Az 1405-ös városi törvények: Zsigmond megkísérelte renddé szervezésüket.
•     A tárnoki, személynöki és a bányavárosok alkották az új városi rendet.
•     Magyarországon kiemelkedő szerepe volt a mezővárosoknak. Lakói főleg mezőgazdasági munkát végeztek, földesuruk volt, tehát nem polgárok, hanem parasztok voltak.
•     Zsigmond korában alakult ki az a szokás, hogy a királyi tanácsba időközönként a nemesség képviselőit is meghívták.
•     1435-ben rendi gyűlés ült össze, de ekkor ez még nem rendszeres.
•     1437-ben az erdélyi parasztfelkelés kapcsán alakul ki az erdélyi rendiség is.
•     Kápolnai Unió, a „három nemzet uniója”, amely az erdélyi társadalom vezető rétegeit foglalja magába: magyar nemesség, székely előkelők, szász patríciusok.

Június: Mátyás központosítási kísérlete

•     1440-a rendek jelentik a Szent Koronát.
•     Rendszeres rendi gyűlések 1446-tól.
•     1455-adómegajánlás joga.
•     Mátyás központosítási kísérlete.
•     Igyekezett az országgyűlést ritkán összehívni.
•     A köznemességet erősítette az arisztokráciával szemben.
•     Hivatali reformokat hajtott végre.
•     Az egyesített fő-és titkos kancellárok mellett külön titkos kancellárt és királyi titkárt működtetett.
•     A kincstár irányítását a főkincstartó helyett a kincstartóra bízta.
•     Adóreform: háztartásonkénti állami adó, amelynek a királyi kincstár adója volt a neve, a köznyelvben pedig füstpénz. Rendkívüli hadiadó.
•     Egy állandóan működő bíróságot, a királyi személyes jelenlét bíróságát hozta létre. Itt ő maga, vagy az őt képviselő személynök elnökölt.
•     Zsigmond és Mátyás külpolitikájának hasonlóságai és eltérései.

Bibliográfia

1.     Davies, Norman: Európa története. Osiris Kiadó, Bp. 2001. 213-541.
2.     Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig. Magyarok Európában I. Háttér Lap- és könyvkiadó, Bp.1990.
3.     Engel Pál- Kristó Gyula- Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Osiris Kiadó, Bp.1998.
4.     (Gunst Péter szerk.): Európa története. Csokonai Kiadó Kft. Debrecen, 1996.
5.     Herber Attila- Martos Ida- Moss László- Tatár Csilla- Tisza László: Történelem 2. Kr.e. 500-tól Kr.u. 1000-ig. Reáltanoda Alapítvány, 1993-1994. 282-359.
6.     Herber Attila- Martos Ida- Moss László- Tisza László: Történelem 3. 1000-től 1500-ig. Reáltanoda Alapítvány, 1994. 282-359.
7.     Herber Attila- Martos Ida- Moss László- Tisza László: Történelem 4. 1500-tól 1789-ig. Reáltanoda Alapítvány, 1995. 282-359. 11-191.
8.     Jónás Ilona: Európa születése. Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek. IKVA kiadó Bp.1991.
9.     Katus László: A középkor története. Pannonica- Rubicon, Bp. 2000.
10.     (Klaniczay Gábor szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó Bp. 2004.
11.     Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Osiris Kiadó, Bp.1998.
12.     Shulamith Shahar: A negyedik rend. Nők a középkorban. Osiris Könyvtár.Osiris Kiadó, Bp. 2004.
13.     Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711. Magyarok Európában II. Háttér Lap- és könyvkiadó, Bp.1990.

2. TELEPÜLÉSEK AZ ÁRPÁD- és KÖZÉPKORBAN MAGYARORSZÁGON. FALVAK, MEZŐVÁROSOK, VÁROSOK (DR. VIZI MÁRTA PHD. RÉGÉSZ)

2009. szeptember 18.

•     Bevezetés a település történetbe. A településtörténettel foglalkozó tudományágak: régészet, néprajz, történetírás. – szemelvények a településkutatásból.
•     Tolna megye településtörténete a Wosinksy Mór Megyei Múzeum „Örökségünk” c. állandó kiállítás településtörténeti terme alapján.

2009. október 16.

•     A településkutatás története. Korszakok a településkutatásban.
•     A humanizmustól a Nemzeti Múzeum alapításán keresztül a magyar egyetemi régészeti oktatás létrejötte, a régészeti kutatás korszakai. A Magyar Nemzeti Múzeum kialakulása, szerepe a régészet fejlődésében. Ipolyi Arnold Hampel József, Henszlmann Imre, Wosinsky Mór, Tompa Ferenc, Fettich Nándor, Alföldi András. László Gyula. Bóna István
•     A magyar települések kutatásának létrejötte. A kutatás irányzatai, korszakai a II. világháború végéig.

2009. november 20.

•     A magyar települések kutatásának története a II. világháborútól napjainkig.
•     Méri István és az 1950-es évek. Az 1980-90-es évek. A megelőző feltárások szerepe a modern településkutatásban.

2009. december 18.

•     Árpádkor: Árpádkori településkutatások Magyarországon. Településformák, háztípusok a régészet eredményei alapján. A veremház.
•     (Méri István, a településkutatás megújítója. Tiszalök-Rázompuszta, Bóna István: Dunaújváros, Kovalovszky Júlia: Tiszaeszlár-Bashalom, Visegrád-Várkert-dűlő.)

2010. január 15.

•     Árpádkor: Árpádkori településkutatások Magyarországon. Háztípusok a régészet eredményei alapján – rekonstrukciós kísérletek a korai ház formájának meghatározására.
•     (Molnár Erzsébet: Esztergom-Zsidód, Takács Miklós: települések a Kisalföldön.) – (Az Árpádkori lakóház rekonstrukciója: Sabján Tibor, Takács Miklós, Szentgyörgyi Viktor)

2010. február. 19.

•     Késő-középkor: Alföldi, dunántúli és Balaton felvidéki települések.
•     A települések kutatása –háztípusok vizsgálata. Lakóház és gazdasági épület. A többosztatú ház kialakulása. Tüzelőberendezések a lakóházban.
•     (Szentkirály, Sarvaly, Kecskemét környéki falvak, Muhi stb..)

2010. március 27.

•     Késő-középkor: Decs-Ete.
•     Egy mezőváros kutatásának közel 200 éve.
•     Településtörténet, településkutatás – háztípusok, tüzelőberendezések. Új módszerek alkalmazása a településkutatásban.

2010. április 16.

•     A tüzelőberendezések története. A lakóhelyiség füsttelenítése. Fűtőberendezések: kályha és kemence. Szemes-kályha és csempekályha. A fűtőberendezések időbeli fejlődése. Különféle tüzelőberendezések földrajzi megoszlása.

2010. május 21.

•     A településkutatás a néprajzban. A néprajzi falukutatás története. (Bátky Zsigmond és a Magyarság Néprajza) Barabás Jenő-Gilyén Nándor kutatásai. Balassa M. Iván a magyar parasztház fejlődésének évszázadairól. Nagy tájegységek vizsgálata.
•     Példa egy település részletes kutatására: Átány falu komplex vizsgálata a gazdasági-társadalmi változások tükrében. (Hofer Tamás Fél Edit munkássága nyomán.)

2010. június 11.

•     Összefoglalás: A településkutatás jelentősége, szerepe.

3. NÉPRAJZI ISMERETEK (DR. BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR NÉPRAJZKUTATÓ)

Téma: Jeles napokhoz kapcsolódó népszokások Tolna megyében

2009. szeptember 18.

•     A néprajztudomány fogalma, kutatási területei: Tárgyi néprajz, társadalomnéprajz, folklór, antropológia, néprajz a múzeumokban.

2009. október 16.

•     Népszokások általában. Januári jeles napok: újév, Vízkereszt, Szent Antal, Vince napja, Pálforduló. Februári jeles napok: Gyertyaszentelő Boldogasszony, Balázs napja, Dorottya, Julianna, Zsuzsanna és Mátyás napja.

2009. november 20.

•     Farsang. Márciusi jeles napok: Gergely, Sándor, József, Benedek napja, Gyömölcsoltó Boldogasszony

2009.december 18.

•     Áprilisi jeles napok: Szent György, Márk napja, Nagyböjt, Hamvazószerda, Virágvasárnap, Nagyhét, Nagypéntek, Húsvét: tojásfestés, locsolás, fehérvasárnap.

2010. január 15.

•     János, Orbán nap. Pünkösd. Júniusi jeles napok: Medárd, Szent Iván, Péter-Pál napja. Májusi jeles napok: májusfatűzés, Flórián nap, Fagyosszentek, Nepomuki Szent

2010. február 19.

•     Júliusi jeles napok: Sarlós Boldogasszony, Illés, Mária Magdolna, Jakab, Anna napja. Augusztusi jeles napok: Lőrinc napja, Nagyboldogasszony, Szent István, Bertalan napja.

2010. március 19.

•     Szeptemberi jeles napok: Kisasszonynap, Mária nap, Szent Mihály. Októberi jeles napok: Ferenc napja, Szent Vendel, Dömötör, Simon Júdás napja.

2010. április 16.

•     Novemberi jeles napok: Mindenszentek, Halottak napja, Szent Márton, Erzsébet, Katalin, András nap. Decemberi jeles napok: Advent, Borbála, Miklós, Luca napja.

2010. május 21.

•     Karácsony: karácsonyfa, betlehemezés, István, János nap. Aprószentek. Szilveszter.

2010. június 11.

•     Évzárás: A kiadott feladatok ellenőrzése: mindenki a saját településének egy jeles naphoz kapcsolódó népszokásáról gyűjtött anyagát ismerteti.

4. A RESTAURÁLÁS REJTELMEI (TÖVISHÁTI ANDRÁS ÉS TÖVISHÁTI BÉLA RESTAURÁTOROK)

2009. szeptember 18. elméleti óra

•     Előadás: Mi a restaurálás?
•     Restaurátor etikai elvek ismertetése.

2009. október 16. elméleti óra

•     Előadás: A műtárgy védelme
•     Restaurálási dokumentáció készítésének ismertetése (példák bemutatása)

2009. november 20. gyakorlati oktatás

•     Műtárgy-másolatok készítése
•     Agyaggal gipszből (őskori csonteszközök, kőbalták)

2009. december 18. gyakorlati oktatás

•     Műtárgy-másolatok készítése
•     Szilikon gumival műgyantából (középkori veretdíszek, csatok)

2010. január 15. gyakorlati oktatás

•     Műtárgy-másolatok cizellálása és patinázása

2010. február 19. gyakorlati oktatás

•     Színes-mázas kerámia edények illesztése és ragasztása

2010. március 26. gyakorlati oktatás

•     Hiánypótlás gipsszel plasztilin támaszték segítségével

2010. április 16. gyakorlati oktatás

•     Hiánypótlás gipsszel plasztilin támaszték segítségével

2010. május 21. gyakorlati oktatás

•     Csiszolás, festés

2010. június 04. gyakorlati oktatás

•     Festés, mázimitálás