Hadnagy Albert (Dálnok 1901- Szekszárd 1967)
Igazgató: 1930-1933
Történész, levéltáros, levéltári- és múzeumigazgató. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, Budapesten az Eötvös József Collegiumban diplomázott történelemből. Az egyetem elvégzése után 1925-1927 között állami ösztöndíjjal folytatta tanulmányait a bécsi Magyar Történeti Intézetben. Ez időszak alatt végzett levéltári kutatásokat a bécsi Staatsarchivban. Itt gyűjtötte össze többek között az 1790/91. évi erdélyi országgyűlés levéltári adatait. Károlyi Árpád történetíró megbízásából vett részt a Batthyány-kormány okirattárának gyűjtési és másolási munkálataiban. Szekfű Gyula munkatársaként elkészítette a „Magyar államnyelv” című munkájának az indexét. 1926-tól Tolna vármegye főlevéltárosa volt. Szekszárdra érkezése után belefogott a világháború által feldúlt levéltár anyagának újbóli rendezésébe, illetve a háborús levéltári és könyvtári pusztítások után könyvtári és levéltári begyűjtést végzett a megyében. Történelmi kutatásának egyik fő témája Liszt Ferenc Tolna megyei szereplése és Háry János történelmi alakja volt.
Főbb művei:
Jegyzetek Rácegrespuszta múltjához (1960)
A török világ Őcsényben (1956)
II. Rákóczi Ferenc és kora a Szekszárdi Állami Levéltár iratainak tükrében (1957)
Tanulmányok Tolna megye parasztságának XVIII. századi történetéből (Sárköz folyóirat, 1956)
Ki volt Háry János? (1965)
Tolna megye szabadságharcos népköltészeti hagyományai (Sárköz, 1956)
Tolna vármegye levéltárának pusztulása a II. világháború során (Levéltári Szemle, 1963
Összeállította: Hucker Veronika
Kövess minket"
Facebook Youtube