Naptár

2022 / október <<
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
>>

Egyéb

Tolna megyei életképek 6.

A húsvéti tojásírás

Húsvétkor ünnepeljük Krisztus feltámadását, ami a kereszténység egyik legnagyobb ünnepének számít. Időpontját a niceai zsinat határozta meg 325-ben. Hivatalos időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, így március 22-e és április 25-e közé bárhová eshet a húsvéti hétvége.

Az ünnepet sokféle egyházi szertartás (föltámadás dramatikus megjelenítése, ételszentelés, határjárás, körmenet) kísérte az elmúlt évszázadokban, amik idővel eltűntek vagy népszokásokká alakultak át. A húsvéti ételek között (bárány, sonka) kiemelt szerepe van a húsvéti tojásnak. A keresztény szimbolika szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Festése és díszítése (hímzése vagy írása) azonban kereszténység előtti szokáselemeket tartalmaz, amit az egyház később keresztényiesített, így beépült a húsvéti népszokások közé. A tojásírás szokása csak Európa keleti felében terjedt el, így a magyar nyelvterületnek is csak bizonyos részein találkozhatunk vele. Tolna megyében a tojáshímzés többféle típusa volt szokásban. A Kapos mente hímes tojásait karcolásos vagy kaparásos technikával készítették a hozzáértő asszonyok. A megfestett tojásokról a minta alakja szerint egy éles eszközzel kaparták le a festéket.

A viaszos tojásírás rendkívül díszes és mutatós tojásokat eredményezett. A Sárközben a bátai római katolikusok körében és Váralján volt divatban, illetve hasonló technikával, csak más motívumokkal díszítették tojásaikat a bukovinai székelyek. A hímzők a nyers vagy főtt tojás felületére méhviasszal rajzolták meg a mintát festés előtt. A rajzok geometrikus motívumokból, virágornamentikából, stilizált állatábrázolásokból is állhatnak. Az elmúlt évszázadban a szabadrajzú ábrázolást a bonyolult, precízen kidolgozott, virtuóz technikával elkészített minták vették át.

Az íráshoz egy fapálcikára erősített fémcsövet, úgynevezett gicát, kicát vagy írókát használtak. Ennek segítségével vitték fel a méhviaszt a nyers vagy főtt tojásra, amit aztán a festékbe mártottak. A sárközi hímestojást régen három színkombináció, a sárga, a piros és a fekete használata jellemezte, amihez növényi festékeket használtak. A festést ebben a sorrendben hajtották végre, hogy a sötétebb színek elfedjék a világosabbakat. A világos szín megtartása érdekében viasszal fedték le az elkészült részeket. A művelet legvégén leolvasztották vagy lekaparták a viaszt a tojásról, amivel előtűntek a változatos színek.

A vegyipar fejlődése és az anilinfestékek gyártása megváltoztatta a tojásfestés hagyományát. Új (lila, zöld) és élénkebb színek terjedtek el a díszítésben. Ezzel párhuzamosan a népművészeti termékek iránti kereslet, a dísztárggyá, ajándéktárggyá váló hímestojás fellendítette a tojásírás hagyományát is, ami ismét reneszánszát élte a huszadik század második felében. Kiváló íróasszonyok őrizték és adták tovább a régi tudást, amit továbbfejlesztettek, új és egyedi mintákkal, színekkel gazdagítottak. A húsvét kapcsán róluk és munkájukról szeretnénk megemlékezni a Wosinsky Mór Megyei Múzeum fotóinak segítségével.

Írta: Fuksz Márta

Felhasznált irodalom:

Balázs-Kovács Sándor – Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. Szekszárd 1999.

Balogh Írisz: Fölhérctől a szávonyáig. Báta népművészete a paraszti kultúra tárgyi emlékei alapján. Báta 2008.

Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse. Néprajzi Értesítő LVI (1974) 5–84.

„húsvét”, „húsvéti locsolás”, „húsvéti tojás”, „húsvéti ünnepkör” címszavak. In: Magyar Néprajzi Lexikon II. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest 1979.

 

Dér Józsefné által festett (madaras és békahátas) húsvéti hímestojások. Báta, 1960-es évek. WMMM F. 2840.

 

Dér Józsefné Stiegler Terézia tojásfestés közben. Báta, 1957. WMMM F. 374.

 

Dér Józsefné Stiegler Terézia tojásfestés közben. Báta, 1957. WMMM F. 380.

 

Dér Józsefné szállításra csomagolja a hímestojásokat. Báta, 1960-as évek. WMMM F2839.

 

Lilahagyma héjával festett hímestojások. Váralja, 1974. WMMM D. 425.

 

Lilahagyma héjával festett hímestojások. Váralja, 1974. WMMM D. 511.

 

Már megfestett és festére váró, megírt hímestojások. Báta, 1973. WMMM D. 157.

 

Már megfestett és festére váró, megírt hímestojások. Báta, 1973. WMMM D. 158.

 

Schmidt Károlyné Tóth Judit tojást hímez gicával. Váralja, 1974. WMMM D. 423.

Elérhetőségek

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.

Tel/fax: +36 74 316 222

Adatkezelési tájékoztató

Nyitva tartás

Hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.

Megközelíthetőség

Kövess minket"

Facebook Youtube