Esze Tamás emlékszoba
Esze Tamás történész, irodalomtörténész, teológus Szekszárdon született 1903. szeptember 20-án. Esze Tamás kuruc brigadéros idősebb bátyjának, Mártonnak, egy tarpai bognármesternek a leszármazottja. A népiskola elvégzése után Pápán tanult, de 1917-18-ban a gimnázium 5. osztályát szülővárosában, Szekszárdon végezte. Tanulmányait 1921-től a budapesti Református Teológiai Akadémián, majd egy évvel később a budapesti illetve debreceni egyetemen folytatta, ahol később bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
1930-ban Pápán lelkésszé avatták. Először egy Kecskemét melletti kis faluban, Szankon, majd Gyöngyösön, azután Budapesten szolgált, 1951-1980 között a református konvent levéltári és helytörténeti előadója, valamint a magyarországi református egyház tudományos gyűjteményének főigazgatója. Tanított a Református Teológiai Akadémián, több évig szerkesztette az Egyháztörténet című folyóiratot. Tudományos munkája elismeréseként 1952-ben kandidátus címet kapott.
Fő érdeklődési és kutatási területe a protestantizmus 16-17. századi története, valamint a Rákóczi-kor társadalom-, egyház-, irodalom- és pénztörténete. Kis példányszámú kötetben jelent meg Esze Tamás életét bemutató munkája a brigadéros szülőfalujában, Tarpán elhelyezett szobor avatása alkalmából. (Tarpa és Esze Tamás Nyíregyháza, 1966.)
Publikációi folyóiratokban és egyházi szaklapokban jelentek meg. Például:
- A Rákóczi-szabadságharc nyomtatott oltalomlevelei. Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei 59. Debrecen, 1967.
- Rákóczi tánca. Ethnographia, 1977. 4. sz.
- Őszi harmat után. Irodalomtörténet, 1950.
- Várbéli népnek könyörgése a kuruc Simontornyán 1709-ben és 1710-ben. Református Egyház, 1952/6.
Szerkesztései:
- Kuruc költészet. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1951.
- Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig (társszerkesztőkkel). Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1953.
1988-ban életpályájának legfontosabb tárgyi és szellemi értékeit szülővárosának adományozta. Szekszárd díszpolgárává választották. Esze Tamás 1993. július 14-én Budapesten hunyt el.
Kövess minket"
Facebook Youtube